2013. jan 18.

Ki az a Muhary Zalán? Kik azok a hutteriták?

írta: Bíró Szabolcs, a székirodalmár
Ki az a Muhary Zalán? Kik azok a hutteriták?

muhary_portre.jpgA tavalyi év késő tavaszán keresett fel egy számomra addig teljesen ismeretlen férfi, hogy már hosszú ideje dolgozik egy könyvön, és szeretné kiadni, de előtte szüksége lenne valakire, aki elmondja neki, hogy egyáltalán érdemes-e foglalkozni az ő szövegével. Mert mi van, tette fel a megdöbbentő kérdést, ha amit írt, az úgy rossz, ahogy van. Előrebocsátom, hogy csak nagyon ritkán vállalok hasonló feladatot, most valamiért mégis úgy éreztem, bele kell olvasnom a férfi kéziratába. Már eleve a felütés is szimpatikus volt, mármint hogy él olyan szerző a Földön, aki képes objektíven állni a saját irományához, és elfogadni azt is, ha valaki azt mondja róla, hogy az nem jó. Tehát belekezdtem. Aztán úgy az ötvenedik oldal tájékán már nem csak azt tudtam, hogy amit a kezemben tartok, az teljesen egyedi és különleges prózai mű, hanem azt is, hogy én ezt ki akarom adni. Hadd legyen rajta a Historium-logó, olyan büszke lennék rá!

A férfit nevezzük csak Muhary Zalánnak, elvégre ez áll a könyve borítóján is, bár elárulom, nem ez a valódi neve. A regénye címe pedig, melyet tavaly októberben szerencsésen ki is adhattuk, Egy tucat esztendő. Magamban mosolyogva teszem hozzá: a szorgalmasok hiába is csapnák fel a könyvet az ún. copyright-oldalon, ott is csak a Muhary Zalán álnévvel fognak találkozni. És igen, ezen a megsárgult, múlt század eleji fotón is ő látható, hiszen ahogy a saját maga által terjesztett legenda is tartja: "Muhary Zalán 1892. december 12-én született."

Miért is írok most róla, illetve különleges regényéről? Mindjárt kiderül, de előtte hadd kérdezzem meg a kedves Egy tucat esztendő - borító.jpgolvasót, hogy hallott-e már a habánokról. Hát a hauszhábenekről? A hutteritákról? Én ugyanis, bevallom, egészen addig nem tudtam a létezésükről (ez a három t.i. ugyanaz), amíg el nem olvastam Muhary regényét, és általa meg nem ismerkedtem barokk-kori történetükkel. Ez a különös, sokak által szektásoknak tartott, az ámisokhoz hasonló – bár náluk jóval szelídebb – vallási közösség Európából (többek közt Magyarországról is) menekült előbb Oroszországba, majd Amerikába, ahol sikerült letelepedniük, és ma is ott élnek.

A sors keze lehet benne, hogy miután kiadtuk az első olyan magyar nyelvű regényt, mely a hutteritákról (is) szól, a National Geographic dokumentumfilmet forgatott jelenlegi életükről az Egyesült Államokban. Erre egy szemfüles olvasó hívta fel a figyelmünket, akitől a következő sorokat kaptuk: "A Historium kiadó szerényen beelőzte a National Geographicot! Most láttam meg, hogy januárban vetítik az amerikai hutteriták (habánok) életéről készült filmsorozatot. A dunaszerdahelyi kiadó viszont már eleve az eredeti, XVIII. századi kelet-európai életükről "forgatott" néhány kockát egy történelmi regényben." 

Az Egy tucat esztendő azonban bőven nem csak róluk szól: úgy általában az egri (és európai) barokkon túl a korabeli orvoslásról, sebészetről, gyilkosságokat követő boncolásról, vallási és politikai csatározásokról. A fiktív karaktereket pedig olyan profin "keveri el" a valós történelmi alakok közt, hogy ember legyen a talpán, aki rögtön első olvasatra szét tudja őket választani egymástól. Ami pedig óriási pluszt ad az egész könyvnek, az Kovács Péter tíz illusztrációja – ezeket az alábbi videóban, Vivaldi hegedűjátékától kísérve mind meg is lehet nézni:

Amire kiadóként különösen büszke vagyok, hogy Muhary könyvének nem volt szüksége a National Geographicra: jóval a film beharangozója előtt, még a tavalyi karácsonyt megelőzve szétkapkodták az összes egri könyvesboltból. Kétszer is! Mindehhez másfél hónapra volt szükség. Persze van még belőle a piacon, de erősen fogy: akit tehát érdekel, igyekezzen mihamarabb beszerezni egy példányt!

A végére tartogattam a legkülönösebb tényt az író személyével kapcsolatban. Muhary Zalán ugyanis csak félig veszi komolyan inkognitóját: az interneten, különféle interjúkban és cikkekben hiába is próbálnánk lenyomozni, nem jönnénk rá, hogy ki áll a 121. életévét taposó historikus álarca mögött. A könyvbemutatókon, író-olvasó találkozókon azonban minden további nélkül, szívesen beszél valódi önmagáról is, és elárulja polgári nevét. Erre eddig kétszer volt példa: tavaly októberben, a könyv dunaszerdahelyi bemutatóján, illetve a HistoryCon 2012-n. Hamarosan azonban ismét lehetőség nyílik a Muharyval való találkozásra: 2013. március 21-én, csütörtökön a könyv fő helyszínén, Egerben is bemutatkozik. Vétek lenne kihagyni.

Szólj hozzá

közösség latin regény történelem vallás egy orvoslás szekta zalán barokk esztendő tucat habán habánok Eger muhary hutterita hauszháben hutteriták hauszhábenek chirurgia