2013. máj 14.

Mi közünk a vikingekhez?

írta: Bíró Szabolcs, a székirodalmár
Mi közünk a vikingekhez?

hollós.jpgAmikor pár hónappal ezelőtt bejelentettem, hogy a magyar középkort megidéző Non nobis, Domine után ezúttal Ragnarök címen a vikingekről szándékozom regényt írni, az egyik barátom – nem kevés szemrehányással a hangjában – feltette nekem a kérdést: „Miért épp a germánok?” Akkor olyan váratlanul ért a kérdés, hogy nem is nagyon tudtam rá válaszolni, aztán, mivel egy népes baráti társaság gyűrűjében ültünk, hamar témát is váltottunk. A kérdés azonban továbbra is fennáll, és jogos: mégis mi közünk nekünk a vikingekhez?

Készülő regényem a keleti vikingekről szól, akiket varégokként, illetve ruszokként is ismerhetünk. Ők a mai Svédország, illetve a Kijevi Rusz, azaz a későbbi Oroszország elődállamának megalapítói. Számunkra mégsem elsősorban ezért fontosak. Sokkal inkább azért, mert tudjuk, hogy a varégok gyakorlatilag világszerte ismert testőrök voltak, többek közt a Bizánci Birodalom császárai is alkalmaztak varég testőrséget, méghozzá sikerrel. Amikor államalapító királyunk, Szent István megszilárdította hatalmát a Kárpát-medencében, bizánci mintára ő maga is varég testőrséget állított fel, melynek vezéréül fiát, Imre herceget tette meg. Nem véletlen tehát, hogy Szent Imrét „dux Ruizorum”, azaz ruszok hercege néven is emlegetik. Külön érdekesség, hogy István király egyik kedves kardja is egy északi penge volt, melyet mind a mai napig Prágában őriznek.

Wolin.jpg

Tény, hogy őseink már az Etelközben szomszédai voltak a ruszoknak, akikkel gyakorta kereskedtek is. Korabeli krónikák és tárgyi leletek azt is alátámasztják, hogy a vikingek és a magyarok diplomáciai és hadi kapcsolatban is álltak, sőt a két nép művészete, díszítőelemei szemmel láthatóan hatással voltak egymásra. Talán már ekkor, a honfoglalást övező években kerülhetett a varégok közé az az ember, akinek egy-két generációval későbbi leszármazottja volt a rejtélyes utazó, Tyrker.

Tyrker eredeti nevét nem ismerjük, származásáról pedig megoszlanak a vélemények. Egyesek azt állítják, hogy talán csak egy német szolga volt, ez azonban a legkevésbé valószínű állítás. A Tyrker vagy Tyrkir név leegyszerűsítve annyit tesz: magyar. (Erre a bizánci krónikákból következtethetünk, melyek a magyarokat türkökként emlegetik.) Ez a Tyrker a legendás Leif Eriksson társaként – Kolumbusz Kristóf előtt szerény félezer évvel – eljutott Észak-Amerikába, melyet a viking utazók Vinlandnak neveztek el. A sagák több ízben is emlegetik Tyrkert, aki ezek szerint fontos tagja lehetett a csapatnak.

drakkar.jpg

Az egyik legkedvesebb történet szerint egyszer észrevétlenül leszakadt társaitól, és elbolyongott az ismeretlen tájon. Mire rátaláltak, erjedt gyümölcsöktől részegen, az északiak számára érthetetlen nyelven énekelt, majd később azt is elárulta, hogy azért örül annyira, mert szőlőt talált, és az ő hazájában is sokan termesztik ezt a gyümölcsöt. Mit szűrhetünk le mindebből? Számomra azt mondja ez a történet, hogy a X. században egy magyar utazónak, aki a vikingekkel eljutott az ismert világ peremére (illetve azon is túlra), hirtelen honvágya támadt az erjedt szőlőtől, és az anyanyelvén énekelt népdalokat Amerikában. Persze ez is csak egy megközelítés…

karperec.jpg

Tyrkerről egyébként terjeng az interneten egy álhír is, mely szerint magyar rovásírással jelölt meg egy követ a mai Új-Fundland területén, melyet 1984-ben egy bizonyos Szilva Lajosné fejtett meg. Jobb azonban, ha ennek az internetes hoaxnak nem dőlünk be, mivel semmi alapja nincs, azon a bizonyos kövön pedig még csak nem is magyar rovásírás látható. Ellenben az már tény, hogy létezik egy régi térkép, melynek 1599-ben készült másolata máig megcsodálható a nagyszombati egyetem könyvtárában. Ez a bizonyos térkép Észak-Amerikát ábrázolja, és ezen bizony már kétségkívül magyar rovásírás látható. Hogy ennek szerzője Tyrker volt-e, nem tudhatjuk, a magyar-viking kapcsolatot viszont annál inkább alátámasztja a lelet.

Most akkor tegyük fel ismét a kérdést: mi közünk van nekünk a vikingekhez?

(A cikk megjelent a Csallóköz hetilap 2013/19. számában, a Vissza a középkorba! c. rovatomban.)

Szólj hozzá

harc bor viking középkor rovásírás eriksson mézsör saga leif rusz méhsör Szent István varég Imre herceg dux ruizorum tyrker Etelköz Vinland Ulfberht