2013. nov 01.

Nekem a Csallóköz...

írta: Bíró Szabolcs – székirodalom
Nekem a Csallóköz...

celterulet.jpgAmikor 2008-ban elkezdtem dolgozni a négy évvel később megjelent könyvemen, a Non nobis, Domine c. történelmi regényen, még nem tudtam, mennyi kincset is rejt a Csallóköz a középkor évszázadaira nézve. Az eredeti nyers szövegben még Kalocsát jelöltem meg a regényben szereplő fiktív család, a Bátorok szűkebb szülőhazájául, senki se kérdezze, miért. Csak valamikor 2010-ben nyílt fel a szemem a saját szűkebb pátriám rejtette szépségekre, és ezt elsősorban Nagy Attilának köszönhetem, aki Tokajból Dunaszerdahelyre költözve beleszeretett a városba, és munkásságával – mondhatni – felébresztette az itteni emberek szunnyadó lokálpatriotizmusát. Az enyémet is. Első lokálpatrióta lépésemként pedig azonnal kihúztam Kalocsát a regényemből, és a középkori Szerdahellyel helyettesítettem azt.

Mi is varázsolt el annyira a Csallóközben?

Elképzelni sem tudok jobb középkori tájat, mint a ma Kis-Dunaként ismert Csalló határolta földterületet: egyik végén a koronázó Pozsony, másik végén a hős Komárom, a kettő között pedig Tündér Ilona lakhelye, egy mocsaras, vadregényes, sűrű zöld rengeteg. Erdeiben ezerféle vad, vizeiben a legkiválóbb édesvízi halak, szántóin aranyló búzakalász-rengeteg… Ha behunyom a szemem, valósággal beleszédülök az elképzelt látványba, és gyászolom, hogy ma már csak apró foltokban őrizte meg a táj korabeli arculatát.

Dunajské_luhy_1_July_2007_(3).JPG

Szerdahely meglepően korán, az Árpád-kor hajnalán kapott templomot, hiszen a település kereskedelmi főutak kereszteződésében épült, és már a honfoglalás óta lakták. A fatemplomot Anjou Károly (közismertebb nevén Károly Róbert) idejében, a XIV. század első negyedében építették át kőtemplommá, néhány korabeli freskó maradványát máig megcsodálhatjuk benne.

Kisudvarnok története szintén a kései Árpád-korba nyúlik vissza, hiszen a pozsonyi várban szolgáló udvarnokok településeként jött létre, és első ízben egy 1252-ben keltezett oklevél számol be róla (más forrás szerint már 1138-ban szerepel írott dokumentumban).

v090701.jpg

Szintén a szívem csücske Dévény, a Nyugat kapuja, ez a gigászi kővár a Duna-menti magaslaton (nem véletlenül örökítettem meg ezt a ragaszkodás a Nyugat őre c. novellámban). Napóleonnak „köszönhetően” ma már csupán vadregényes romhalmaz, de még a ma álló romok is elképesztik az ember fiát gigászi méreteikkel. Ha pedig a légi felvételeken, madártávlatból készült fotókon kibogarásszuk az egykori erősség ma is látható körvonalait, joggal kerekedhet el a szemünk a gondolatra, hogy ez a fenséges monstrum vajon mekkora is lehetett fénykorában.

Lac_Devin_jpg_1.jpg

Leghíresebb királyunk, Hunyadi Mátyás is gyakori vendég volt a Csallóközben: a pozsonyi gyűléseket, tárgyalásokat leginkább Komáromban szerette kipihenni, hatalmas bálokkal, ünnepségekkel. Ez nem is csoda: a Csallóköz nem csak Tündér Ilonáról és varázslatos erdeiről, de világraszóló, sokfogásos, változatos ételeket felsorakoztató lakomáiról is híres volt.

DSCN4414.JPG

Szólj hozzá

történelem komárom középkor gasztronómia felvidék lakoma pozsony csallóköz dévény szerdahely hazajáró kisudvarnok