2016. júl 17.

Nyaralj Magyarországon! – Három biztos tipp az Akadályzabálótól

írta: Bíró Szabolcs, a székirodalmár
Nyaralj Magyarországon! – Három biztos tipp az Akadályzabálótól

A "nyaralás" szó hallatán sokaknak rögtön távoli, egzotikus helyszínek ugranak be, és eszükbe sem jut, hogy Magyarország is bővelkedik az olyan helyekben, ahol gond nélkül el lehet tölteni egy-két hetet, távol maradva a mindennapi stressztől, kiszakadva a megszokott közegből. Az alábbiakban három olyan magyarországi helyszínt ajánlok nyárra, ahol már magam is megfordultam legalább egyszer, és ahova bármikor szívesen visszatérnék – sőt, vissza is fogok térni.

Amiben mindhárom helyszín megegyezik:

  • Mindegyik egyaránt élvezhető családosan, barátokkal, párosan, sőt akár magányosan is.
  • Ha nem szeretnénk sokat költeni, mindegyik helyen lehetőség van akár egy visszafogottabb, spórolósabb kirándulásra is.
  • Az egyes helyszínekre vonatkozó ötleteket (hol szálljunk meg, merre menjünk, mit nézzünk meg, mit próbáljunk ki) nem az internetről ollóztam össze, hanem javarészt saját tapasztalatokra alapozom, így azok bátran kipróbálhatók.
  • Elsősorban azoknak szól az összeállítás, akik kulturáltabb, nyugalmasabb kikapcsolódásra vágynak, szeretnek történelmi épületek árnyékában sétálva lazítani, és akik az olyan pillanatokat is értékelni tudják, ha a tóparton vagy a hegyoldalban éri őket a naplemente, kezükben egy pohár helyi borral. Szó mi szó, ez nem éppen fesztiválkalauz lesz...

158874_998491388_big.jpg


Balaton-felvidék, Badacsony, Badacsonytomaj

Elsődleges nyári célpontunk évtizedek óta logikusan adja magát: a Balaton, a magyar tenger! Na de pontosan hova, melyik részére érdemes ellátogatni? Északi part, déli part? Na és azoknak a nyugati vagy inkább a keleti csücske? A válaszom erre egyértelműen az, hogy az egyedülálló szépségű és zamatú Balaton-felvidék a nyerő, azon belül pedig leginkább a Badacsony környéke.

Az én biztos receptem egy igazi pihentető balatoni nyárhoz a következő: vegyük célba a csendes, alig több mint kétezer lakost számláló Badacsonytomajt, szálljunk meg az olcsó és rendkívül kényelmes Balaton Bazalt valamelyik apartmanjában (közös konyha, nyitott külső- és fedett belső udvar, a legnagyobb melegben is hűvös szobák, korrekt tulajdonosok, kedves fogadtatás), majd fedezzük fel kicsit a helyszínt!

A helyi strand is tökéletes egy egész napos kikapcsolódásra (mellesleg életem legfinomabb velős pirítósát is itt ettem), de ha komolyabb strandra, nagyobb nyüzsgésre vágyunk, vagy épp hajókáznánk egyet, esetleg felfedeznénk a helyi éttermeket és borokat, tizenöt-húsz perc laza sétával elérhetjük Badacsony városát is (persze autóval is mehetünk, de minek, ha egy köpésre van a szomszéd település).

Badacsonytomajból egyébként két úton is elindulhatunk Badacsonyba: közvetlenül a főút mellett, a tópart mentén haladva (végig járda vezet), vagy a domboldalon, ami kétségkívül a jobb választás. Ez utóbbin haladva ugyanis számos apró vendéglátó egység keresztezheti utunkat, olyan pici családi pincészetek, amelyeknél meg-megállva jéghideg fröccsel frissíthetjük fel kitikkadt torkunkat. Arról nem is beszélve, hogy a két település itt a domboldalban tulajdonképpen teljesen összeépült, és mivel ki sincs táblázva, nem igazán tudhatjuk, mikor léptük át Badacsonytomaj határát, és mikor érkeztünk meg a szomszéd városba. Ez azonban nem is fontos. Én ilyenkor még a telefonomat és a karórámat is a szálláson hagyom, teljesen kizárva a külvilágot, nem tartva számon az idő múlását, és átadom magam a hamisítatlan badacsonyi hangulatnak.

Aki változatosságra vágyik, autóval könnyen és hamar eljuthat innen Tihanyba, Sümegre, Tapolcára, vagy ahová csak szeretne – de biztosíthatok róla mindenkit, a Badacsony környékén pihenve úgy elröppen egy napsütéses hét, mintha csak öt perce érkeztünk volna.

balaton.jpg


Eger

"Vannak városok, amelyek az évszázadoknál is erősebbek: az idő nem változtat rajtuk. Az uralmak egymást követik bennük, a kultúrák mint rétegek rakódnak rájuk, ám korokon át megőrzik jellegüket, sajátos zamatukat, ritmusukat és hangjukat, amely megkülönbözteti őket a föld többi városától." – Maurice Druon így ír Nápolyról A megfojtott királyné című regényében, én pedig ugyanígy érzek egyik kedvenc városom, Eger kapcsán is.

Véleményem szerint Eger maga a 92 négyzetkilométerbe tömörült csoda, varázslatos környékéről (és persze a közeli településekről, mint Egerszalók vagy Szarvaskő) nem is beszélve. A történelem itt beitta magát a kövekbe, sajátos atmoszférát kölcsönözve a városnak, úton-útfélen megérintve azt, aki nyitott szemmel, sőt nyitott lélekkel járja be Eger utcáit és különleges helyeit.

Nemrég egy ismerősöm felvetette, hogy "de hát mi van Egerben?!" A kérdés viszont inkább úgy lenne helyes, hogy mi nincs itt!

A folyamatos rekonstrukció alatt álló várban például több kiállítás és egyéb program is zajlik, de a munkaerőként foglalkoztatott hagyományőrzőknek köszönhetően találkozhatunk itt magával Dobó Istvánnal és vitézeivel is. Gárdonyi Géza háza az irodalom rajongóinak Mekkája, nekik egyébként további látványosságként szolgálhat az Eszterházy Károly főiskolán megcsodálható Főegyházmegyei Könyvtár is (ugyanitt ki ne hagyjuk se a camera obscurát, se a többi érdekességet!). A történelem iránt fogékonyaknak kínálja magát a váron kívül a minaret, a minorita templom, az érseki palota, a bazilika, és tulajdonképpen az egész belváros a maga romantikus, zömében barokk épületeivel.

Az Egerbe érkezőknek kihagyhatatlan program a Város a város alatt elnevezésű séta az egykori érseki pincerendszerben, és ugyancsak vétek lenne kihagyni egy nagy, pihentető sétát az Érsekkertben. Az Egri Pasa Sátrában tradicionális török kávét, teát, süteményt kóstolhatunk egészen elképesztő környezetben, és érdemes figyelni a hely saját rendezvényeit is. A bor szerelmeseinek mondanom sem kell, hogy tegyenek egy kitérőt a Szépasszonyvölgybe!

A termálfürdő és persze a törökfürdő szintén kihagyhatatlanok egy igazi egri nyaralásnál, és ha már ott járunk, két csobbanás között próbáljuk ki a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zseniális kezdeményezését, a strandkönyvtárat!

Egerben tulajdonképpen annyi a látnivaló, hogy szinte lehetetlenség mindet felsorolni (további ötletekért érdemes IDE KATTINTANI, és végigböngészni a listát).

Na de hol szálljunk meg, és hol együnk egy jót, ha a nagy városnézés közben megéheznénk?

A Nagy-Eged utca pénztárcabarát vendégházaitól a sokcsillagos belvárosi szállodákig rengeteg alternatíva kínálkozik, hogy ki-ki pénztárcája vastagságától függően dönthesse el, hol szeretne megszállni. Az éttermeknél ugyanez a helyzet: a "kis Dobó tér" éttermeitől a Kossuth Lajos utca olcsó lacikonyhájáig rendkívül széles a paletta, mindenki kedvéhez és lehetőségeihez mérten döntheti el, hol szeretné az éhét csillapítani. A lényeg, hogy Egert látni kell – én például évente visszajárok, amióta erre rájöttem.

eger.jpg


Pécs

A jelentős 16-17. századi török hatás és az oszmán megszállás korának emlékei miatt könnyen hihetnénk, hogy Pécs nem sokban különbözik Egertől – ennél nagyobbat azonban nem is tévedhetnénk. Pécs nagyobb, sűrűbb, mindazonáltal déli fekvéséből adódóan egészen más lelkületű és kisugárzású város, mint a Felvidék kapujaként is gyakran emlegetett Eger. Annyi bizonyos, hogy nem véletlenül választották 2010-ben Európa kulturális fővárosává.

Ha Pécsre érkezünk, érdemes legalább 5-6 napot rászánnunk a városra, és még így sem biztos, hogy mindenre lesz időnk, amit megnézni, átélni, kipróbálni érdemes. Jó előre foglaljunk szállást: aki rám hallgat, az nem is keresgél tovább, mert a Toldi Apartman lakásainál szebbet, tisztábbat, kényelmesebbet és jobban felszereltet (méghozzá döbbenetesen alacsony áron) úgysem talál – mi a Keleti apartmant választottuk a Toldi Miklós utca 5. szám alatt, és állítom, ez volt életem egyik legjobb választása (legalábbis a szállások terén). Az utca északi vége tulajdonképpen már az óvárosba nyílik, és innen gyalogosan 3-5 perc alatt elérhető a Pécs ütőerének (avagy gerincoszlopának) is nevezhető Széchenyi tér. A szállás lefoglalásakor semmiképp se felejtsünk el Irány Pécs! kártyát kérni, lehetőség szerint pécsi tartózkodásunk teljes idejére feltöltve pontokkal. Kiváló ötlet ez a számos helyen kisebb-nagyobb kedvezményeket biztosító plasztikkártya, bőven kihasználható, korántsem csak egy turistalehúzó eszköz.

Pécs látnivalói eléggé centralizáltak, tulajdonképpen három csomópontba tömörülnek: napi városnéző sétáinkat vagy a Széchenyi téren, vagy a Zsolnay Kulturális Negyedben, vagy a Tettyén érdemes elkezdeni, és folyamatosan tágítani a kört, annyi mindent megnézve és magunkba szippantva, amennyit csak lehetséges.

A Tettyéről már a puszta kilátás is szédítő, de semmiképp se hagyjuk ki a Tettyei Mésztufa-barlangot, és persze legeltessük kicsit a szemünket a Püspöki nyári palota romjain. Az állatkert, a kisvasút, a Pintér-kert, a Mandulás, a Flóra-pihenő és még számos érdekesség vár minket a Mecsek oldalában, aki pedig egy kis adrenalinra vágyik, bátran kipróbálhatja a szintén itt található Mecsextrém parkot. A város és a Mecsek határát a Mecsek kapu jelzi: ha nekivágunk a hegynek, tiszteletből a kapun átkelve induljunk neki!

A Zsolnay Kulturális Negyed 2010 óta várja a látogatókat, és egy bő napot itt is eltölthetünk, csak előtte gondosan tervezzük meg, mi mindent szeretnénk megnézni, és ellenőrizzük a nyitvatartásokat (minket senki sem figyelmeztetett előre, így ottjártunkkor semmi sem volt nyitva, hát sétáltunk egyet az épületek közt, a fiam pedig kifárasztotta magát a Zsolnay-negyedben található játszótéren). A lényeg azonban, hogy rengeteg kiállítás, számos érdekes tárlat várja itt is a látogatókat. A Zsolnay Mauzóleumot szintén ne hagyjuk ki, valódi misztikus hely ez, mely a hozzá vezető úttal együtt madártávlatból nézve – valószínűleg nem véletlenül – kelyhet formáz.

Pécsi tartózkodásunk állandó és legfontosabb tájékozódási pontja a Széchenyi tér, legmagasabb pontján a ma már római katolikus templomként működő Gázi Kászim pasa dzsámijával (mindenképpen nézzük meg belülről, szinte páratlan példája a muzulmán-keresztény szimbiózisnak), előterében a Szentháromság szoborral és Hunyadi János lovasszobrával. Innen több irányba indulva is megkezdhetjük napi városnéző túránkat, de a legokosabb, ha előbb a térrel ismerkedünk meg alaposabban. Keleti irányban a Király utca elsősorban a pénzes(ebb) turisták célhelye: ami minket érdekel, az a tértől nyugatra található. Ha a dzsámi északi végéből nyíló Janus Pannonius utcán indulunk el, akkor előbb a szerelmesek lakatjaitól roskadozó falat láthatjuk, kisvártatva pedig elérkezünk a Sétatérre, ahol előbb a Török kút, majd személyes kedvencem, a Cella Septichora Látogatóközpont vár minket. Ez utóbbit semmiképp se hagyjuk ki: ereszkedjünk le a föld alá, az ókeresztény sírok közé, és a kellemesen borzongató hangulat soha többé nem ereszt minket! Földalatti sétánk végeztével sétáljunk tovább a Dóm térre, csodáljuk meg a Pécsi Bazilikát, a Dóm Kőtárat, és ne hagyjuk ki az eredetileg Anjou (Nagy) Lajos által építtetett Középkori Egyetemet se, mely Magyarország első ilyen intézménye volt! Ha már Janus Pannonius szobrával is találkoztunk, forduljunk dél felé, és sétáljunk le egészen a Rákóczi útig, ahol szintén kihagyhatatlan élmény a Jakováli Hasszán-dzsámi és minaret.

Már most szédítően sok látnivalót ajánlottam, de hol van még a vége! Abba is hagyom a felsorolást, és helyette azt ajánlom, pécsi kiruccanása előtt minden érdeklődő böngéssze át jó alaposan a www.iranypecs.hu oldalt, ahol példás gonddal rendezték kategóriák szerinti sorrendbe az összes fontosabb pécsi látványosságot. Mindenki könnyen megtervezheti saját útvonaltervét, emellett pedig az Irány Pécs! kártyával kapcsolatban is tájékozódhat.

A végére azért még ajánlok pár jó helyet, ahova érdemes betérnünk, ha a gyomrunk korog.

Ha nem voltunk előrelátóak, és nem vásároltunk be reggelire, akkor szívből ajánlom az Aranygaluska Éttermet. A Széchenyi térről sétáljunk át az innen délre található Kossuth térre, majd továbbra is dél felé tartva induljunk el az Irgalmasok utcáján, míg a kereszteződésbe érve bal felől ki nem szúrjuk az Aranygaluskát – szép nagy, vörös keretes betűkkel hirdeti magát, összetéveszteni sem lehet. Kávé, tea, szendvics, sós vagy édes péksütemény – szinte minden van itt, ami egy jó reggelihez kell. Vacsorára ugorjunk be a Széchenyi tértől keletre található Korhely Pubba, mely a Boltív köz 2. szám alatt várja vendégeit szalmával felszórt padlóval, az étlapon pedig olyan őrült ételnevekkel, mint Moszkvicsslusszkulcs, Agymosás, Rejsz-Tág vagy éppen Debedezodoroztál – hogy csak néhányat említsünk. Egy biztos: én ezen a rendkívüli hangulatú helyen ettem életem eddigi legjobb T-bone steakét! És hogy hol ebédeljünk? Pécs nemcsak látnivalókban, de remek éttermekben is bővelkedik: nosza, fedezzünk fel magunknak egy magyarosat, egy törököset, egy olaszt vagy épp egy texasi-mexikóit! Vagy vásároljunk be, és főzzünk egy jót a Toldi Apartmanok egyikének kiválóan felszerelt konyhájában.

pecs.JPG

Az itt bemutatott és tiszta szívből ajánlott helyek csupán a jéghegy csúcsai: nyissuk hát ki a szemünket, tervezgessünk kicsit, és ha kiválasztottunk egy helyet, ne legyünk restek felkerekedni – akár egyedül, akár többedmagunkkal. Magyarország korántsem az a szürke, unalmas hely, ahogy azt sokan láttatni szeretnék velünk: megvan a maga száz – vagy talán még több – csodája, csak fel kell ezeket fedeznünk magunknak. Egyedül rajtunk múlik, hogy megtesszük-e az első lépést. Jó utazást kívánok!

Szólj hozzá

ajánló kultúra utazás vár szállás kirándulás nyaralás olcsó kulturális strand pihenés aktív kikapcsolódás fürdő apartman üdülés panzió Pécs Magyarország Balaton Badacsony Eger Tettye Pub Toldi Badacsonytomaj Nagy-Eged Aranygaluska Bazalt Korhely Cella septichora