2018. feb 15.

Viseletek az Anjou-korban - II. rész: A férfi viseletének további darabjai

írta: Bíró Szabolcs, a székirodalmár
Viseletek az Anjou-korban - II. rész: A férfi viseletének további darabjai

A XIV. század első felére jellemző férfiviselet legalapvetőbb részeit már végigvettük a cikksorozat előző részében. Jelen epizódban több Anjou-kori hagyományőrző segítségével nézzük meg, hogy erre az alapruházatra milyen kiegészítők jöhettek még. A harci viseletekig most még mindig nem jutunk el, az majd a harmadik rész anyaga lesz, jelen cikkben elsősorban a hétköznapi ruházatra összpontosítunk.

Nézzünk elsősorban egy férfit, aki vándorlásra adja a fejét: útra kel, hogy meglátogassa egy másik városban élő rokonát. Alapvetően egy átlagosan jómódú közszabad emberről beszélünk, aki hétköznapjaiban már megengedhet magának egy kicsit díszesebb szegéllyel varrt ruhát, illetve többféle színű anyagból válogathatja össze a ruhatárát, és az alapvető viseletét képező övére is megengedhet pár egyszerűbb veretet. Övére bőrből készített tarsolyt függeszt, melyben a mindennapi élethez szükséges legfontosabb tárgyait őrzi.

img_3213.jpg

Csuklya, tarisznya

A rendkívül népszerű körgalléros csuklyáról már az előző részben is szót ejtettünk: ezt a praktikus és kényelmes ruhadarabot utazónk is viseli. Ami pedig egyéb fontos holmiját, vagyontárgyait és más kisebb ingóságait illeti, azokat a kis bőrtarsolyán kívül egy jó tágas, erős tarisznyában viszi magával. Ez a holmi nem sokat változott az évszázadok hosszú sora alatt: gyakorlatilag bármilyen hozzáférhető anyagból készülhet, és méretének, tartalmának is csak az ember teherbírása szabhat határt.

img_3209.jpg

Minden vándor jó barátja: a köpönyeg

Ami ma a ballonkabát vagy a hosszú szövetkabát, az volt a középkor emberének a jó vastag gyapjúköpeny, mely szükség esetén egyben az esőkabát funkcióját is betöltötte. Melegített, védett esőtől, hótól, sártól, és ha kellett, remekül elrejtette az ember övét, kezét is. Ha a vándort útközben érte az éjszaka, egyben takaróként, hálózsákként is funkcionálhatott. Rangtól és vagyontól függően akár földig is érhetett, és kaphatott egy jó kis bundabélést, prémszegélyt. A mi vándorunk el sem indulna útjára jól bevált úti köpönyege nélkül.

img_3207.jpg

Egyéb kiegészítők a középkori férfiviselethez

Nagyon elterjedt, tipikusnak mondható darab a XIII-XIV. században az a ruhadarab, amit szinte mindenki másképp nevez: általvető, cappa, tabard, címerkabát, csataköpeny – mind egy és ugyanaz. Története az első keresztes háborúkig nyúlik vissza, amikor is a sivatagi forróságot nehezen viselő lovagok egyszerű, elöl-hátul lelógó vászondarabot húztak a sodronyingük fölé, hogy a nap ne hevítse fel annyira a páncélzatot. Ez a darab később már arra szolgált, hogy színeivel, jelképeivel, a rá varrt kereszttel vagy címerrel az illető megkülönböztesse magát a csatamezőn a többiektől. A hétköznapi ruházatnak nem képezte részét, a vértezet fölött volt szokás viselni, innen a "csataköpeny" elnevezés. Legegyszerűbb formája tulajdonképpen egy téglalap, a közepén egy lyukkal, melybe az illető a fejét dugta be, és ezt a téglalapot még elöl-hátul szokás volt felsliccelni. Akadtak azonban bonyolultabb, komolyabb megoldásai is, az Anjou-korban például akár még ujjakat is szabhattak rá. (IDE KATTINTVA található egy komolyabb, az oldalain összevarrt, toldásokkal elkészíthető cappa szabásmintája.) A Képes Krónika miniatúráin ilyen általvető látható Szent István, Anjou Károly és számos lovag ábrázolásán.

big_0013883097.jpg

i_karoly.jpg

hetvezer-chroniconpictum.jpg

A díszes szegélyeken, a ruha anyagán és színén, az öv díszítőelemein kívül sok egyéb módja volt még annak, hogy egy előkelőbb ember kifejezze magas rangját, nemesi származását. Ilyenek voltak az ékköves gyűrűk, a díszes pecsétgyűrűk, vagy épp a nemesfémből készült, súlyos főúri láncok.

img_2997.jpg

Ami a fejfedőket illeti, a csuklyán kívül természetesen több mindennek is megvolt a maga divatja: ilyen volt az itáliai stílusú "capitanesca" kalap, vagy épp a tollas nemezsüveg...

1grande_1582.jpg...és már akkoriban is közkedvelt darabnak számított a nád- vagy szalmakalap a nyári melegben.

morgan_bible_fr_1250a_17vab.jpg

7499_1.jpg

straw_hat_type3_2n.jpg

Cikksorozatunk következő részében már a XIV. századi harci viseleteket vesszük górcső alá.
Modelleink voltak: Kecskés Csaba (az első öt fényképen), jómagam, illetve több kép az internetről kölcsönözve (a fejfedők illusztrálására).

A cikksorozat további részei:

I. rész: A férfi alapvető ruházata
III. rész: A férfi háborúba megy

Szólj hozzá

ruha középkor középkori 14 század viselet Magyarország Magyar XIV Királyság Anjou Anjouk