2018. aug 06.

Királyok és Keresztek – interjú az alkotókkal

írta: Bíró Szabolcs, a székirodalmár
Királyok és Keresztek – interjú az alkotókkal

Még az idei év elején, februárban írtam egy lelkes ajánlót a Királyok és Keresztek című történelmi képregényről, mely cikkem végén azt ígértem, hamarosan interjút is készítek az alkotókkal. Ez az interjú végül egy hét híján fél év után készült el, de úgy vélem, megérte rá ennyit várni: kérdéseimre Németh Levente rajzoló (a továbbiakban NL) és Mészáros János író (MJ) is rendkívüli alapossággal, és talán mondhatom, szokatlan őszinteséggel válaszolt.

Kezdjük az alapoknál: hogyan, illetve miért jutott eszetekbe, hogy képregényt készítsetek?

NL: Ezzel kapcsolatban minden felelősség a Jánosé. Én ugyan a magam részéről éveken át dédelgettem egy Shakespeare-féle IV. Henrik képregény elkészítését, de hála istennek, 70 oldal után letettem róla: még nekem is dög unalmasnak és érthetetlennek tűnt. Bár a képeket azért szerettem… Aztán 2016 nyarának végén belebotlottunk a Szent László emlékév programsorozat híreibe. A Bán Mór és Fazekas Attila által készített Hunyadi-képregényt lapozgattam, így felmerült az ötlet, hogy csináljunk egy Szent Lászlóról szóló történelmi képregényt együtt. János azt mondta, ő hozza a sztorit, nekem „csak” meg kell rajzolnom. Annyira egyszerűnek tűnt akkor…

MJ: Úgy gondoltam, mindenünk megvan ahhoz, hogy legyen egy saját képregényünk: Levi szépen tud rajzolni, jól kijövünk egymással, tehát vélhetően nem fogunk halálosan összeveszni menet közben, és mindketten elég időt töltöttünk a marketing környékén, hogy el tudjunk adni bármilyen terméket. Mi kellhet még? Aztán idővel megtanultuk: pénz, irtó sok idő, elképesztő háttérkapacitás a logisztikára, türelem a környezet részéről, kapcsolatok, piacismeret, satöbbi, satöbbi…

28468712_384747115270100_1042865485464227147_n.jpg

Korábban is dolgoztatok már együtt? Hogyan találtátok meg egymást ehhez a munkához?

MJ: Szinte évtizedek óta, ha utánaszámolok, 20 éve dolgozunk együtt. Egy ismerősöm javasolta a Leventét, mint a hazai piac egyik legtehetségesebb grafikusát, amikor még a GREY reklámügynökségnél húzta az igát. Már az első közös projectnél megtetszett a látásmódja, az ötletei. Általában a megbízót képviseltem, én adtam ki a briefeket a Leventének. Ez döntő többségében így hangzott: „Levi, csinálj nekem valami szépet…” Időnként kiegészítettem ilyenekkel: „Ez most legyen kokainbárós…” Esetleg: „Ez legyen olyan, mint egy Nemzeti Bank Éves jelentés 1990-ből”, vagy nagyon-nagyon ritkán: „Most olyat csinálj, ami nekünk kettőnknek tetszik…” (Ez utóbbi sajnos a legritkább).  De már régóta szerettünk volna mindketten valami olyat csinálni, ami nem egy ügyfél számára készül, hanem magunknak. A képregény-rajzolást sokszor említette a Levi, és végül tavaly eljutottunk oda, hogy bele is vágtunk.

NL: A mienk egy olyan kapcsolat, ami hosszabb, mint egy házasság. Ennyi idő után megismeri az ember a másikat, ezért is mertünk belevágni egy közös projektbe.

Az eredeti ötletelés után hogy jutottatok el a végleges alaptémához, azaz Szent István és Imre herceg korához?

MJ: Eredetileg Szent László lett volna a főszereplő. Levi el is készített néhány skiccet, már abban is volt csuklyás bérgyilkos, sötét vártorony, imbolygó gyertyafény, szóval minden, ami látványos. Írtam a Levinek egy féloldalas vázlatot néhány jelenethez, hadd tudjon rajzolni. Aztán néhány hónap múlva elküldtem neki egy forgatókönyv-féleséget, amivel a következő gondok voltak:
- nem képregény-forgatókönyv volt, inkább leegyszerűsített regény, esetleg film-script,
- valamint Szent László egyáltalán nem szerepelt a sztoriban.

NL: János eléggé meglepett. Azzal még tudtam mit kezdeni, hogy egy könyvszerűségből magamnak kellett kitalálnom az oldalkiosztást, a főbb képeket. Sőt, ez számomra még könnyebb is volt, mert nem megrendelésre kellett rajzolnom, hanem azt rajzoltam, amit odaillőnek gondoltam. Viszont akárhogy olvastam a szöveget, Szent László sehol nem jött elő. János elmondása szerint nem jutott el odáig abban a 300 oldalban, amit átküldött. De szentül ígérte, hogy valahol majd az 1000-1200. oldal táján megszületik a nagy király is. Így aztán beértem Szent Istvánnal meg Szent Imrével, kettő szent egy helyett, nem is rossz csere. :)

nemethlevente-20171006-ddf74e37cffb69dfa097985fa5222314.jpg

A magyar könyvpiac – habár szerintem az előző évtizedekhez képest kifejezetten jó állapotban van – egyelőre még mindig nem nagyon tud mit kezdeni a képregény műfajával. Nem féltetek ettől?

NL: Féltünk, és be is igazolódott az aggodalmunk. Mindent elkövettünk, hogy a Királyok és Keresztek a történelmi regény kategóriába kerüljön, s ne a képregények közé, a könyvesboltok leghátsó traktusába. Ráadásul mivel mi saját magunk voltunk a kiadók, így nem kaptuk meg azt a támogatást, mint amit a könyvterjesztők tulajdonában álló kiadók képregényei kapnak. A könyvesboltokban igen drágák a kiemelt helyek, többszáz könyv eladása esetén éri csak meg. Ezért is igyekeztünk a magyar könyvpiacon még kevéssé használt, komplex online marketinggel segíteni a könyvünket.

MJ: Azt tudni kell, hogy elsőkönyves szerzőkként, kiadói háttér és celebek (Liptai Claudia, Sebestyén Balázs vagy Kovács Lajos :) stb.) bevonása nélkül nem sok jóra számíthattunk. Ez egy kőkeményen profitorientált piac, a boltok nem mernek kockáztatni. Ezért is vágtunk neki úgy ennek a képregénynek, hogy mi elsősorban brandet szeretnénk teremteni, Királyok és Keresztek név alatt. Reméljük, az egymásra épülő termékek erősítik egymást, és néhány év múlva mi is eljutunk a sikeres történelmi regények eladási számaihoz, bár téged soha nem fogunk utolérni…

Pedig simán lehet, hogy egyszer majd együtt fogunk fürdeni a jogdíjakból származó milliárdokban, mint Dagobert bácsi az aranyaiban! Na de ismét komolyra fordítva a szót, beszéljünk egy kicsit arról, hogy a Királyok és Keresztek egy alulról építkező vállalkozás: nem egy aktívan működő kiadó égisze alatt látott napvilágot, hanem, ha jól tudom, Levente cégén keresztül jöhetett létre. Vérverejtékes munka lehetett az első tollvonástól a promóción keresztül az utolsó bolti kihelyezésig mindent egymagatoknak elvégezni. Mesélnétek kicsit ennek a nehézségeiről és szépségeiről?

MJ: Tudod, szépségekről én a magam részéről nem tudnék mesélni. Én is elmondhatom, hogy erre azért nem számítottam… A szövegírás rész még érdekes kaland is volt, bár jelenleg, amikor ötödször írom át a saját mondataimat a könyvváltozatban, már kezdem megutálni. Na és amennyi pályázatot, kuncsorgó levelet megírtunk… Nem is beszélve a személyes jelenlét fontosságáról. Örömmel megyünk minden kiállításra, rendezvényre, ahova meghívnak bennünket, de ez azt is jelenti, hogy napokon keresztül ott kell lennünk, egész nap beszélgetni az olvasókkal, vásárlókkal. Bárhova megyünk, mindig elhatározzuk a Levivel, hogy majd ott lesz időnk átbeszélni dolgokat. Aztán odaérünk, a Levi folyamatosan készíti a rajzokat a könyvekbe, mutogatjuk az applikációt, kezeljük a kasszát. És a végén megint nem tudtunk két percet sem beszélni.

NL: De hát ezt aztán nem kell ecsetelnem neked, hisz nagyon jó példával jártál előttünk. Viszont én elmondhatom, hogy számtalan életbevágóan fontos dolgot tanultam meg: könyvet csomagolni a UPS elvárásai szerint, (50*30*5 cm, max. 0,9 kg, vízhatlan, törésbiztos csomagolás, címke, elkerülendő a „vidd vissza és kezdd újra” kategóriába eső minősítést), nemzetközi fuvarlevet kitölteni (2 példány, angol-magyar, Excelbe feltölteni, utána pdf-be kinyomtatni), 5 percen belül viking fejet rajzolni, bármilyen rendezvényen, állva, 2 perc alatt enni és egyéb hasznos dolgokat.

nemethlevente-20171006-857333ebbf8bf13f6571925a46ec6657.jpg

A Facebook-oldalatokon is látható, hogy elképesztő helyekre vittétek el a kész kötetet. Nem elégedtetek meg a magyarországi kerettel…

NL: Mertünk nagyot álmodni, mondhatnánk… De ez így, ebben a formájában nem teljesen igaz. Már az elején azt terveztük, hogy nem a hagyományos módon kezdünk neki a képregény értékesítésének. Mint az korábban is szóba került, mi kiadói háttér nélkül, amúgy lelkes amatőrként, two-man-show formájában vágtunk bele ebbe a kalandba. Tudtuk, mik a gyengéink (tartalom, rajzok, szövegek stb…) és mik az erősségeink: már láttunk sikeres projekteket. Abból indultunk ki, hogy egy külföldön sikerrel bemutatkozó képregény talán itthon nagyobb publicitást kap, így a PR-költségeket megspórolhatjuk. Kiküldtük a könyv makettjét néhány plakáttal a Los Angelesi Stan Lee's Comic Conra, egy külföldi könyvügynök segítségével. Bár még a Fox News Radio reggeli hírműsorába is bekerültünk, igazi áttörést nem tudtunk elérni. Az Indiegogo-kampány, amivel a külföldi megjelenést meg kívántuk támogatni, elsősorban itthon volt sikeres. Ez a fajta francia típusú történelmi képregény az amerikai támogatók szívét és pénztárcáját nem igazán mozgatta meg. Aminek egyébként azért lelkünk mélyén örültünk, mert a szállítási költség miatt minden USA-beli könyveladás veszteséges volt. Ahol viszont sikerünk volt, az Bécs, a téli WIECC, azaz Közép-Európa legnagyobb fantasy- és képregényfesztiválja. Büszkén jelenthetjük ki, hogy angol nyelvű képregényből mi adtunk el a legtöbbet a két napos rendezvény alatt.  A következő külföldi megjelenésünk a brüsszeli könyvvásáron volt, ahol néhány órában lehetőséget kaptunk a Visegrádi 4-ek standján, hogy bemutassuk a Királyok és Kereszteket. Az érdeklődés itt is nagyobb volt, mint számítottuk, bár Brüsszelben az angol nyelv láthatóan gondot okozott. Viszont a vásáron figyelt fel ránk az egyik Belga képregénykiadó, aki megvásárolta tőlünk a francia, belga, holland és német kiadási jogokat, a meglévő kötetre és a még el nem készült folyatásra.

MJ: Emellett büszkén elmondhatjuk, hogy a határon túli iskolákba is eljutottunk a külügyminisztérium és a Balassi Intézet jóvoltából.

23754764_159899254615610_3451812303166943230_n.jpg

A határokon túli átívelés tehát nem csak a piaci promózásra, hanem a már készülő fordításokra is igaz. Erről, illetve a sikeresen Indiegogo-kampányotokról mit lehet még tudni?

MJ: Mint ahogy említettük, mi az Indiegogo-kampányt nem forrásgyűjtésre, hanem az ismertségünk növelésére használtuk. Ezért mi nem engedhettünk meg magunknak, hogy az angol változat ne készüljön el. Amikor a kampányunk elindult, az angol változat már nyomtatás alatt volt. Így az ígértek szerint mindenkinek még karácsony előtt elküldtük a könyvet. Így végül akkor a leggyorsabban és a leglassabban elkészült képregény is hazánk hírnevét öregbíti.

NL: Azért az Indiegogo-kampányunk nem volt egy fáklyás menet. Először a Kickstartert választottuk, de ott egy technikai probléma miatt elvesztegettünk egy hónapot, majdnem kicsúsztunk az általunk tervezett határidőből. Azután az Indiegogo-kampányhoz szükséges online marketing-aktivitás megszervezése angol nyelven szintén elég nehézkesen ment. Igazán jó online marketing-ügynökséget nem találtunk, aki vállalta volna egy képregény promócióját. Nekünk azért sikerült a kitűzött összeg elérése, mert a magyar képregénykedvelők mellénk álltak, illetve volt néhány támogatónk, aki önzetlenül segítséget nyújtott a projektünkhöz. A további külföldi kiadásokkal kapcsolatban annyit tudunk jelenleg elmondani, hogy a francia nyelvű változat fordítása, valamint a francia piaci szokásoknak megfelelő formátum (48 oldal, A4) elkészült. A belga kiadónk idén tervezi a Magyarországon 1 kötetben megjelent könyv 2 albumban történő, együttes kiadását. Emellett kötelezettséget vállaltak a következő rész jövőre történő kiadására.

nemethlevente-20171006-549410d2cf07766072a61f00f1caf6b5.jpg

Ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy voltak cikkek, amelyek előszeretettel hívták fel a figyelmet a kötet hibáira. Ha gondoljátok, ezekre itt és most reagálhattok, esetleg beszélhettek kicsit arról is, mi az, amivel ti magatok se vagytok maradéktalanul elégedettek az első kiadás kapcsán.

MJ: Vannak dolgok, amiket nem jó bolygatni. Elsőkönyves szerzőkként nekünk is sokat kellett tanulnunk, hogyan is működik ez a piac. Sajnos az elbizakodottság bibliai bűnébe estünk, mivel az első kritikák, amiket kaptunk, annyira kedvezőek voltak. Ahol megjelentünk, mindenhol sikerünk volt, aki a kezébe vette a könyvünket, mindenki dicsérte. Persze ez nagy részben szólt elsősorban a Levente személyének, őt sokan szeretik. Ráadásul a kedvelőink jelentős része inkább a történelmi regény kategóriából származott, akik a magyar történelmet vagy a látványos képeket szerették. Az igazi képregény-szakértők pontosan látták a hibákat, a formabontó újdonságokat, valamint azokat a kommersz irányba mutató jellemzőket, amelyek miatt a Királyok és Keresztek egy kicsit más, mint a hagyományos képregény. Amit hibaként hánytak a szemünkre, annak jelentős része szándékolt eltérés volt a szokásoktól, vagy pedig olyan üzenetet hordoz, ami a későbbi részekben válik fontossá. Majd egyszer kiadjuk újra egyben az egészet, belejavítgatunk. Lehet, hogy az eredeti, hibás példányok nagyobb értékké válnak, akárcsak a Kék Mauritiusok.

NL: Első képregényesek vagyunk, ennek minden előnyével és hátrányával. Ez az én esetemben azt jelenti, hogy hiányzik a rutin a kezemből. Sok képen érzem azt, hogy merev lett, vagy olyan hiba maradt benne, amit, ha több idő áll a rendelkezésünkre, akkor kijavíthattam volna. A pályázatok elszámolása azonban nagyon komoly határidőket jelentett számunkra, és ez pont azt a két hónapot vette el tőlünk, ami a végső simításokat jelenthette volna. Itt kell megemlítenem, hogy a végén a rajzolásban nagy segítség volt számomra Pálfi Balázs festőművész is, mert nélküle nem végeztem volna.
Néhányan a szemünkre vetették a színezés koncepcióját is. Egy része koncepcionális (a barnák, ködös monokróm hatások), egy része pedig annak köszönhető, hogy mivel magánkiadásról van szó, így olyan papírra kellett nyomnunk, amihez a legkedvezőbb áron juthattunk hozzá, de még megfelel az általunk felállított művészi követelményeknek. Aztán ez a papír a középárnyalatok, narancsok egy részét szépen lassan elszívta, így még inkább lett duoton hangulatú, barnásabb a tónus, amit én egyébként kedvelek, de sokan szívesen látnának színesebb verziót.

És mi az, amire kifejezetten büszkék vagytok?

MJ: A magam részéről igazán arra vagyok büszke, hogy a nevem szerepel a könyvben. Na meg a köszönetnyilvánításokra elöl.

NL: Én meg arra, hogy néhol egészen megható kritikákat, dicséreteket és egyes eseményeken rengeteg szeretetet és jó szót kaptunk! Ja, és hogy olyan remek embereket ismerhettem meg a képregény által, mint Bán János, vagy éppen Bíró Szabolcs. ;)

nemethlevente-20171006-7d5f0e3e5fd77cbad5a22925f86a9c20.jpg

Ugye, sokan azt is megjegyezték, hogy a történet nem kerek, nincs rendesen lezárva. Ti azonban nem is egyetlen kötetre terveztétek a Királyok és Kereszteket. Elárulnátok valamit a tervezett folytatásról, folytatásokról?

MJ: A történet tényleg nem kerek… De hát ki tette ezt szóvá a Birodalom visszavág esetén, kérdem én. Na de félretéve minden nagyképűséget: amivel elkészültünk, az a történet harmada. A legfontosabb szereplők jelentős része még nem is tűnt fel, a Prológusnak így még nincs értelme. Remélem, a következő részekben érthetővé válik, mi a köze Tonuzoba unokájának a mocsárban bujkáló besenyőkhöz, hogyan szembesül újra István király a múltban végrehajtott gyilkosságokkal, és végül is hogyan halt meg Imre herceg. A történelmet nem változtattuk meg, és sajnos – bár erős késztetést éreztünk rá – nem vonulnak harcba zombi seregek a magyar korona ellen.

NL: János kerek egészre tervezte a történetet, csak mindig szembesülnie kellett vele, hogy nem haladok a rajzolással olyan tempóban, mint ahogy elképzeltük. Persze 100 oldal 9 hónap alatt nem rossz átlag, de a tervezetthez képest feleannyi lett a sztori. Legalább négy befejezést készített, mert mindig húznia kellett, de becsületére váljon, soha nem hisztizett, férfiasan tudomásul vette, és beállított egy újabb meghúzott változattal. Nem is tudom, hogy csinálta. Na, erre is büszke lehet.
A folytatásban lesznek templombelsők, amikhez a Pannonhalmi apátság adja a mintát, újabb látványos csatajelenetek a Duna partján, és végre előkerül egy női szereplő is. Ezenkívül tervezek jeleneteket Esztergomban, az idősödő István királlyal, valamint előbb-utóbb eljutunk a Sebes-Körös vidékére is, ahol Imre herceg meghal.

Most ugyan még javában ebben a közös munkában vagytok benne, de legyünk merészek, és próbáljunk kicsit a jövőbe nézni. Mik a távlati terveitek? Vegyük úgy, hogy megjelent a Királyok és Keresztek minden általatok tervezett része, sikerrel vettetek minden akadályt. Mi lesz aztán? Terveztek még közös projekteket?

MJ: Nehezet kérdezel, az én életfilozófiám, hogy konzervet már nem veszek… Amire minden rész elkészül, addigra szerintem mesterséges intelligencia írja a könyveket is. Viszont mi mindig párhuzamosan tervezünk. Igazából egy valós képregénykiadót szeretnénk létrehozni, amely külföldi képregények magyar kiadását szervezi, és képregény-rajzolóknak segít megvalósítani a kiadványaikat, könyvekből képregényeket csinálni. A Királyok és Keresztek-brand felhasználásával egy animációs filmet is el tudnánk képzelni.

NL: Jó lenne, ha nem kellene mást csinálnom, mint rajzolni és rajzolni a jobbnál jobb történeteket.

20597260_132971840641685_6084741277865910968_n.jpg

Fáradhatatlanul járjátok az országot, a képregénybörzéken és könyves rendezvényeken ugyanúgy jelen vagytok az impozáns standotokkal, mint a történelmi jellegű rendezvényeken. Hol mindenhol lehet veletek még idén találkozni?

MJ: Az a baj, hogy amikor a rendezvényekre készülünk, nem haladunk előre az új kiadványokkal. Ami biztos, hogy 2018. augusztus 19-én az esztergomi várban, a hagyományos ESZTÖR NAPOK (Esztergomi Történelmi Napok) keretében részt veszünk az első magyar történelmi képregény-találkozó megszervezésében. A vár klasszul felújított, legimpozánsabb termében, a Lovagteremben mutatjuk be Fazekas Attila, Farkas Lajos és a Levi rajzait. A találkozón dedikálásokat és beszélgetéseket szervezünk.

NL: Szeptember 14-től részt veszünk Európa  második legrangosabb képregény-fesztiválján, a La fête de la BD-n és ezzel egy időben nyílik kiállításom a Balassi Intézet brüsszeli intézetében a képregény rajzaiból. A Brüsszeli Képregény Fesztivál a Királyi Palotával szemben elterülő Parc Royalban kerül megrendezésre. A fesztivál minden évben több tízezer látogatót vonz, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Az intézet meghívására a leghíresebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila mellett mi képviseljük Magyarországot. Azt hiszem, erre is büszke vagyok, ha ezt nem említettem az előbb…

Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok a közös munkátokhoz!

Szólj hozzá

interjú magyar történelem képregény és beszélgetés középkor középkori keresztek történelmi János Mészáros Németh Levente Királyok Királyok és keresztek