2019. okt 16.

Történelem mindenkinek (tripla könyvajánló)

írta: Bíró Szabolcs, a székirodalmár
Történelem mindenkinek (tripla könyvajánló)

A történelmi regények kapcsán, főleg magyar nyelvterületen, az emberek gyakran esnek abba a hibába, hogy sztereotipizálják a műfajt. Koronként változó, hogy éppen milyen általánosságot mondanak el róla: eleinte kifejezetten romantikus, lányok kezébe való olvasmánynak titulálták, a szocializmus évei alatt pedig gyerekirodalomként kezelték. Manapság éppen az az általános tévképzet alakult ki róla, hogy kegyetlen, véres férfiműfaj. Ahogy az efféle általánosságok a múltban sem voltak kifejezetten helytállók, úgy ma sem igaz az állítás, hogy a magyar történelmi regény csupán egyféle közönségnek szólna. Tripla könyvajánlónk épp az ellenkezőjét bizonyítja…

3in1.jpg

Trux Béla, aki korábban klasszikus ízű történelmi regényekkel ajándékozta meg olvasóit, negyedik könyvével az ifjúságot lepte meg. A torony titka ízig-vérig lovagregény, de már nyolcéves kortól olvasható. A történet szerint réges-régen, amikor lovagok és várkisasszonyok még nem csupán a mesékben léteztek, egy rózsával beborított várban három gyerek ábrándozott a jövőről. Az egyikük arra vágyott, hogy híres hős lehessen, aki izgalmas kalandok során esik át. A másikukat a tudomány érdekelte, a titkos főzetek, míg a harmadik – lány létére – legszívesebben az íjászatot gyakorolta. Csakhogy a szüleik ennél sokkal hétköznapibb sorsot szántak nekik… Azonban egyszer csak különös események sora veszi kezdetét a várban. Furcsa hangok kélnek, s mintha a felszín alatt olyan titkok lappanganának, melyek nyitját nem akarják megosztani a három testvérrel. Talán még az is lehetséges, hogy a csendes éjszakákon elmesélt kísértethistóriák nem pusztán a képzelet szüleményei? Vagy valami egészen más motoszkál az egyik, árnyakkal teli toronyban?
(Főnix Könyvműhely, 2019, 224 oldal)

a_torony_titka.jpg

Bányai D. Ilona novellistaként indult, regényírói debütálása pedig rögtön egy történelmi trilógiát szült, melyben nem kevés klasszikus népmesei íz keveredik az elsősorban talán inkább női olvasókat megszólító stílussal. A frissen megjelent Erdély lángjai a Boszorkánykör-trilógia záró darabja, amely 1466-ban veszi kezdetét. Mátyás király nagy gondban van: üres a kincstár, már az udvartartás költségeire sem telik, miközben minden oldalról háború fenyeget, és a pápa is egyre inkább sürgeti, hogy a király indítson hadjáratot volt apósa ellen. De miből? A körmöci kamaraispánnak ravasz ötlete támad: meg kell változtatni az adótörvényeket, ehhez csupán az országgyűlés jóváhagyása szükséges, ami akár erőszakkal is megszerezhető. Az adóemelés ellen azonban országszerte lázadoznak, Erdélyben már az új királyt is kiszemelik. Főhőseink, a Boszorkánykör leányai az események középpontjában találják magukat. Nem is sejtik, milyen veszélyek leselkednek rájuk, amíg a saját bőrükön nem érzik, s már a tokaji vár sem nyújthat elegendő védelmet számukra. Sorsuk a forrongó Erdélybe vezeti őket, ahol újabb viszontagságokkal találják szemben magukat. Cselszövések és hatalmi harcok közepette, egymástól távol kell boldogulniuk. Ám az intrika, ármány és zsarolás árnyékában nemcsak a lázadás, hanem a szerelem lángjai is fellobbannak…
(Lazi Kiadó, 2019, 264 oldal)

erdely_langjai.jpg

A Királyok és Keresztek második része, a Canes et Lupi közvetlen folytatása a 2017-ben megjelent első kötetnek. Németh Levente rajzoló és Mészáros János író – azaz Levi és Sinonimo – nem kis fába vágták a fejszéjüket: céljuk a magyar képregényműfaj megreformálása, erős lábakra való állítása. Sorozatuk első része már megjelent holland, francia és német fordításban, ezeket belga kiadójuk terjeszti az adott nyelvterületeken, és most itt az impozáns kiállítású második epizód, mely szintén keménytáblás borítóval, tekintélyt parancsoló külcsínnel és színes, minőségi belbeccsel jelent meg. A ​Magyar Királyság nyugati határvidékén járunk, 1030 őszén, amikor a győztes magyar seregek Imre herceg parancsára hazaindulnak Esztergomba, ám a trónörökös még nem akar visszatérni István király palotájába. Ehelyett viking testőrségével a közeli apátság felé veszi az irányt. Ez a kitérő nemcsak a forrófejű herceg sorsát, de az egész Árpád-ház további történelmét is meghatározza. Imrének talán több tiszteletet kellene mutatnia az apátság régimódi gondolkodású ura iránt. Az egyházi bíróság elé idézett ismeretlen besenyő lány felbukkanása megzavarja a férfiak fejét, legyenek katonák vagy papok. Ám a legsúlyosabb hiba, amit a herceg vét: lebecsüli halálos ellenfele, Konrád német császár ravaszságát, és ezzel veszélybe sodorja Esztergomot, a királyi várat is. Kiderül: ha a múlt árnyait egyszer megidézték, még a legnagyobb király hatalma is kevésnek bizonyul velük szemben…
(Szenzár Kiadó, 2019, 54 oldal)

kiralyok_es_keresztek_2.jpg

Megjelent a Csallóköz hetilap 2019. évi 41. számában.

Szólj hozzá

olvasás regény történelem irodalom képregény könyvajánló történelmi köny Levi Mészáros János Trux Béla Bányai D. Ilona Királyok és keresztek Németh Levente Bányai Ilona A torony titka Erdély lángjai Sinonimo