Egy hideg márciusi napon céltalanul böngésztem az egyik könyvesbolt kínálatát, amikor a kezembe került két ifjúsági kisregény: a Kígyó és kard, illetve a Jönnek a vikingek! című kiadványok, Mary Pope Osborne könyvei. Azelőtt sosem hallottam még a Csodakunyhó-sorozatról, és bár a könyveket leginkább hat-hétéves kortól ajánlották, én azért hazavittem ezeket a négy és fél éves fiamnak. És milyen jól tettem! A két könyvet három röpke nap leforgása alatt kiolvastuk, majd rögtön kezdtük elölről, és akkor már tudtam: fokozatosan be kell szereznem a sorozat többi részét is. A fiam tátott szájjal, tágra meredt szemmel hallgatta a főszereplő testvérpár, Jack és Annie kalandjait, amelyek olvasása közben én is remekül szórakoztam, habár korántsem felnőtteknek szóló könyvekről beszélünk. A témaválasztások, az írónő alapos háttérmunkája és a jól elhelyezett csavarok azonban engem is megnyertek maguknak.

Na de ki is az a Mary Pope Osborne, és mi az a Csodakunyhó-sorozat?

Mary Pope Osborne amerikai írónő 1949-ben született, és 1982 óta publikál, elsősorban gyermek- és ifjúsági könyveket. Műveit eddig 35 nyelvre fordították le, és azokból több mint 134 millió példány kelt el világszerte. Az írónőt, aki életművét a gyerekek írás- és olvasási készségének fejlesztésére szentelte, az évek során számos díjjal tüntették ki. Legsikeresebb művei egyértelműen a Csodakunyhó-könyvek, melyeknek első darabja 1992-ben látott napvilágot: ez volt a Dinoszauruszok földjén, melyet azóta számos további kaland követett. A sorozat alapfelállása a következő: adott a nyolcéves Jack és hétéves húga, Annie, akik egy nap rejtélyes fakunyhót találnak az erdőben. A kunyhóban különféle könyvek vannak felhalmozva, és hamar kiderül, hogy a faházikó tulajdonképpen egy időgép, amivel bárhová elutazhatnak – kalandjaik végén pedig ugyanabba a pillanatba térnek vissza, ahonnan útra keltek.

Az írónő kiapadhatatlan fantáziával keveri kis hőseit egyik kalandból a másikba. A gyerekek a dínók korából a lovagok korába, majd az ókori Egyiptomba, a japán nindzsák közé vagy épp az őserdő mélyére kerülnek. Megismerjük a karibi kalózok világát, kirándulást teszünk a jégkorszakba, elutazunk a Holdra, a Vadnyugatra, az ókori Rómába a pompeji katasztrófa előtt, egy ókori görög olimpiára, a Titanic fedélzetére, Camelotba és Artúr király idejébe pedig többször is visszatérhetünk a könyvek által. A gyerekek az első öt kötet után már konkrét feladatokat, küldetéseket is kapnak az idő- és térbeli utazásaikon, például kiderül, hogy a kunyhó Morgan le Fey, a cameloti boszorkány tulajdona, később pedig Merlinnel, a nagy varázslóval is megismerkednek.

A sorozat amerikai és angol nyelvű kiadása között van némi eltérés. Míg magyarul minden kötet a Csodakunyhó sorozatcím alatt jelenik meg, addig az eredeti kiadások két sorozatra bonthatók: a 6-9 éveseknek szóló „Magic Tree House Books” szériára, illetve a 7-10 éves olvasókat megcélzó „Magic Tree House Merlin Mission Books”-ra, melyek értelemszerűen a Merlintől kapott küldetések történetét mesélik el. Ez utóbbiak nyelvileg és dramaturgiailag is kissé komplexebbek, terjedelmüket tekintve pedig nagyjából másfélszer hosszabbak – szerintem egyébként ezek a sorozat legjobb darabjai.

Érdekességként jegyzem meg, hogy angolul 2015-ben megjelent egy „Magic Tree House Super editions” kötet is, a Danger in the Darkest Hour, ami a második világháborúba, nem sokkal a normandiai partraszállás előttre repíti szereplőinket, és ami még a Merlin-küldetéseknél is jóval hosszabb lett. Az írónő emellett negyven olyan ismeretterjesztő könyvet jegyez társszerzőként, amelyek az egyes Csodakunyhó-kötetek témájához kapcsolódnak, hogy az ifjú olvasók még többet megtudhassanak az egyes történelmi korokról és azok érdekességeiről.

Az egyszerű nyelvezettel, mégis izgalmasan, fordulatosan megírt könyvek egyértelmű pozitívuma, hogy míg a főszereplők valódi, sokszor életveszélyes kalandokba keverednek – azaz tényleg lehet értük izgulni –, addig a megoldás sohasem az erőszak: a gyerekek minden alkalommal a szívükre és az eszükre hagyatkozva juthatnak ki a kelepcéből, aminek következtében az is kiderül, hogy a dolgok sokszor nem is olyan feketék vagy fehérek, mint amilyennek látszanak. Külön szólnunk kell Sal Murdocca nagyszerű illusztrációiról, melyek tökéletesen illeszkednek a történetekhez. Ha pedig eddig nem derült volna ki: a Csodakunyhó-sorozat, amellett, hogy rendkívüli szórakozást nyújt, felhívja a gyerekek figyelmét a könyvek, az írott szövegek fontosságára, és tisztességes alapinformációkat közöl az egyes történelmi korokról, vagy épp az óangol mitológia egyes elemeiről – persze szervesen a történetekbe ágyazva.

Tiszta szívvel ajánlom a Csodakunyhó-könyveket minden kalandvágyó gyereknek és minden gyermeklelkű szülőnek egyaránt!

A cikk rövidebb változata megjelent a Csallóköz regionális hetilap 2018. évi 27. számában.