Amikor tizenegy évvel ezelőtt először olvastam Caleb Carr A halál angyala című regényét, úgy éreztem, életem egyik legjobb krimijével van dolgom. Ez a részben történelmi (az 1896-os év New Yorkjában játszódó), részben lélektani mű elsősorban egy hátborzongató, kíméletlen és sötét bűnügyi regény, amely a velős társadalomkritikát sem mellőzi.

A halál angyala a történelemnek azon időszakában játszódik, amikor nyugaton megjelenik az ún. modern sorozatgyilkos, aki új, meghökkentő módszerekkel „dolgozik”, és így természetesen újfajta nyomozati eljárásokra is van szükség az elkapásához. A New York-i rendőrség vezetője ekkoriban a rugalmas módszereiről híres Theodore Rossevelt, aki szokatlan és veszélyes módon akarja megállítani a tettest. Az ismeretlen szörnyeteg egészen fiatal, tizenegynéhány éves árva fiúkat gyilkol és csonkít meg – olyan fiúkat, akik a nyomor szélén tengődő bevándorló családok gyermekei, és akik prostitúcióból próbálnak megélni. New Yorkban ekkoriban még virágzik a gyermekprostitúció, a kuncsaftok között pedig nem kevés a felsőbb körökbe tartozó ember.

Roosevelt titokban állítja össze nyomozógárdáját, élén az akkori normák szerint eretneknek számító lélekbúvárral, Laszlo Kreizlerrel, aki rendíthetetlenül vallja, hogy az ember tetteit, szokásait nagyban befolyásolják a gyermekkori tapasztalatok, és hogy egy jellemet csak összefüggéseiben lehet megismerni. A doktor társai sem kevésbé kirívó figurák. Köztük van a New York Times újságírója, John Schuyler Moore (ő egyben a mesélő is), a város rendőrségének első női alkalmazottja, Sara Howard, illetve az Isaacson nyomozó- és testvérpár – ez utóbbiak azért számítanak kakukktojásnak az akkori bűnüldözésben, mert olyan „nonszensz” módszereket alkalmaznak, mint például az ujjlenyomat-vizsgálat.

Az elbeszélői stílusról sokszor Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-történetei jutottak eszembe: a nyelvezet régies, szinte már porosan antik, ugyanakkor egy cseppet sem teszi nehézkessé vagy unalmassá az olvasást. A rejtélyes gyilkost pedig mintha Hasfelmetsző Jackről mintázta volna a szerző, aki olyan alaposan írja le az 1896-os New Yorkot, hogy szinte érezzük szegénynegyedei bűzét, halljuk utcáinak zsivaját, és látjuk az utcán tolongó népséget, a hullákról már nem is beszélve. A feszültség pedig csak nőttön nő, egészen a végső fordulatig…

A regényből idén készített kiváló sorozatot a Netflix, melyet érdemes megnézni – persze csak a regény elolvasása után!

(Agave Könyvek, 2018)

Megjelent a Csallóköz regionális hetilap 2018. évi 40. számában.