A minap egy interjúban sokadszor merült fel a kérdés: mi mindent kéne megváltoztatni a magyar irodalomoktatásban? A témába most nem mennék bele részletesen, de gyökeres változtatásokra lenne szükség, hiszen a jelenlegi módszerek a legtöbb gyereket nem közelebb hozzák az olvasáshoz, hanem egyenesen elidegenítik őket a könyvektől. Kötelező olvasmányok helyett elsősorban ajánlott irodalmat javasolnék, és azon belül is a választás lehetőségét adott témák, illetve korcsoportok alapján: hogy minden egyes esetben lehessen választani „lányosabb“ és „fiúsabb“ könyvek, hosszabb és rövidebb, könnyebb és nehezebb olvasmányok közül. Ami azonban szintén fontos, hogy az olvasás szeretetét már otthon elsajátítsa a gyerek, azaz ne az iskolában találkozzon először az irodalom fogalmával! Az alábbiakban személyes tapasztalataimon keresztül ajánlanék néhány igazán jó könyvet: cikkem első részében még inkább a szülőknek, gyermekük első nyolc évére való tekintettel. A lényeg, hogy egyik sem kötelező - de érdemes közülük választani!

Olvasóvá nevelés (0-5 éves korig)

A könyvek szeretetére való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Az első lépéseket már párhónapos korban megtehetjük, színes gumi- és szivacskönyveket adva a pici emberkék kezébe, mesélve nekik a képekről, megtanítva őket a helyes lapozás rítusára. Majd 1-3 éves kor között jöhetnek az egyszerűbb, könnyen befogadható mesék. Ebben az életkorában Bence fiam kedvencei közé tartozott Berg Judit nagyszerű Maszat-sorozata, Marék Veronika csodálatos könyvei Boribon, a játékmackó és Kippkopp, a gesztenyegyerek főszereplésével, vagy épp Julia Donaldson rendkívül hangulatos történetei: Zog, a sárkány, Boszi seprűnyélen, A graffaló, Macskazene... Ha jól haladunk, általában 3-5 éves kor között már megmutatkozik az igény a kicsit hosszabb, komolyabb történetekre is: míg nálunk az első kedvencek továbbra is terítéken maradtak, már jöttek melléjük Richard Scarry különféle Tesz-vesz város könyvei, Csukás István meséi, Hohol Ancsa jópofa Terka-történetei, Liane Schneider Bori-, illetve Christian Tielmann Berci-könyvei, vagy épp a kissé nagyobb lélegzetvételű, gyűjteményes kötetek, mint Erwin Moser varázslatos mesekönyvei. Ebben az életkorban tökéletes lehet M. Kácsor Zoltán járműves sorozata, a Garázs bagázs, vagy épp nemrég megjelent mesekönyve, A boszorkány seprűje. Szintén nagy kedvenccé válhat Holden Rose (civilben Kovács Attila) rendkívül kreatív, színezhető-firkálható gyerekkönyve, a Leonardo lovag, melyben az illusztráció elválaszthatatlan eleme a történetnek.

A kis olvasó (6-8 éves kor között)

Mivel továbbra is lépcsőzetesen haladunk, az iskola első néhány évében sem hajítjuk ki az eddig felsorolt köteteket, hiszen azok továbbra is mind hű társai, segítői lehetnek a kis olvasóknak (akik ekkor már jó eséllyel fognak egyre sűrűbben saját maguknak olvasni). Ugyanakkor, a korábbi olvasmányok megtartásával párhuzamosan, ismét szintet léphetünk. Hatéves kortól bátran belekezdhetünk M. Kácsor Zoltán Zabaszauruszok-sorozatába, amelynek főhősei egy sosemvolt ősvilágban kalandoznak, vagy éppen egy másik személyes kedvencembe, Mary Pope Osborne Csodakunyhó-sorozatába, melynek főszereplő testvérpárja különféle történelmi korokba utazik vissza egy elvarázsolt lombkunyhó segítségével. A már szintén említett Holden Rose eddigi legsikeresebb sorozata, a Howard Matheu különös esetei hétéves kortól ajánlott, és remek ifjúsági krimik láncolatából áll, amiket lányok és fiúk egyaránt élvezhetnek. Amit pedig ebben az életkorban semmiképp se hagyjunk ki, az Berg Judit zseniális egeres-kalózos kalandregény-szériája, a Rumini.

Az itt felsorolt olvasmányok listája csak csepp a tengerben, a jobbnál jobb könyvek választéka óriási. (A régi klasszikusokat és a népmeséket ezúttal szándékosan hagytam ki a cikkből, de otthonról ne hiányozzanak!) Ne féljünk hát válogatni, kísérletezni, új kedvenceket felfedezni, és folyamatosan tágítani gyermekeink látásmódját! Cikkem következő részében a 9-10 éveseknek és a kiskamaszoknak ajánlok majd könyveket.

Megjelent a Csallóköz hetilap 2019. évi 49. számában.