Napsütés, vidámság, jó társaság, egy gyönyörű város és egy sikeres rendezvény – ilyen volt a 2018-as székirodalmi könyvturné hetedik állomása Kőszegen!

„Heten voltak. Hét kiskamasz barát, akiknek szembe kellett szállniuk a városukat terrorizáló rémmel. A csatornákban, a lefolyókban, a kanálisban lakó Az időről időre felszínre bukkant, és akkor útját hullák szegélyezték. Sok hulla. De Derry városában ezen senki sem lepődött meg. Az emberek halandóak, a gyerekek meg főleg. Egészen addig, amíg ők heten össze nem fogtak, hogy legyőzzék Azt. Bill, a vezér, aki az öccse halálát akarja megbosszulni. Ben, akinek a könyvek a barátai, na meg az ennivaló. Richie, akinek mindig rosszkor jár a szája, ráadásul különféle Hangokon. Stan, aki gyűlöli a rendetlenséget és a piszkot. Eddie, akinek asztmája van és tankszerű anyja. Michael, a néger. És Beverly, a lány, akit ver az apja, és akibe ...

Bíró Szabolcs: Búcsú Prágától

A férfi a Károly hídon állt, Nepomuki Szent János szobrával szemben. Bambán figyelte a műalkotást belepő piszkot és a mártír pap emlékművét borító sűrű pókhálót. Egy légy vergődött a hálóban, erőtlenül, bizonyára már jó ideje beleragadhatott. Pillanatokon belül megjelent a pók is, és beledöfött az áldozatába.
A férfi ekkor tért magához kábulatából. Körbekémlelt a turistákkal, művészekkel és különféle árusokkal telezsúfolt kőhídon, és rájött, hogy Prágában van. Másra azonban egyáltalán nem emlékezett. Nem tudta, hogy kerülhetett ide, ahogy arról sem volt semmiféle elképzelése, hogy ő maga kicsoda. Ez pedig, döbbent rá, rendkívül zavarba ejtő tény.
Megpróbált ...

Meglehetősen ritka az olyan utazás, ami azzal a momentummal kezdődne, hogy az ember ráébred: meghalt. Márpedig az egykoron Jonathan Cross álnéven debütáló író, Benyák Zoltán hetedik önálló regénye, A nagy illúzió ezzel a felütéssel indít – és higgyék el nekem, ha azt mondom, ez még semmi ahhoz képest, ami a későbbiekben vár az olvasóra, na meg Tom Pastorra, a történet főszereplőjére.

Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott. De az életének ezzel még koránt sincs vége. A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit. Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ...

Tavaly Szilveszter óta nem jelentkeztem a Székirodalmi hírkerék kel, de most íme, itt a szokásos hírcsokor! Pontosabban szólva nem is annyira szokásos, mivel kicsit megreformáltam. Mostantól (habár ezt nyilván észrevettétek) a hírkerék nem havonta jelenik meg, hanem csupán évente néhány alkalommal, nagyjából évszakonként egyszer: olyankor, amikor már több komolyabb hírt is össze tudok gyűjteni, így a korábbiaknál talán valamelyest vaskosabb, tartalmasabb anyagokat nyújthatok át nektek.

A Székirodalmi hírkerék mellett a blogon több újítást is végrehajtottam, először ezekről szeretnék röviden írni. Aki rendszeresen jár vissza ide, már észrevehette, hogy az elmúlt két évhez képest jóval több cikk, bejegyzés jelent meg ezen a ...

Idén, azaz 2018 tavaszán komoly elismerésben részesültem. A Szent György Lovagrend a Szent Koronával ékesített lovagkeresztjét ítélte oda kulturális munkásságomért. Mivel idén nem tudtam részt venni a visegrádi lovagavatási ünnepségen, a kitüntetést és a vele járó oklevelet Dr. Csámpai Ottó felvidéki nagyprior személyesen hozta el az otthonomba. Nagyon szépen köszönöm, és ígérem, minden tudásommal és erőmmel igyekszem megszolgálni a 692 éve alapított lovagrend bizalmát.

A Székirodalom vlog 34. részében egy teljes hónap történéseit láthattátok alig több, mint két percbe zsúfolva, így abban a videóban a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is csak végigrohantunk. Most azonban itt az új epizód, amelyben kicsit bővebben is láthatjátok, milyen volt az idei "könyvfeszt" székirodalmi szemszögből. Kicsit nyugisabb, kicsit "lightosabb" rész lett, de a miénk! :)

2018. március 21-től április 21-ig készült a Székirodalom vlog eddigi legtömörebb része: a téli hidegből eljutottunk a nyári forróságba, négy rendezvényt abszolváltunk két országban, és közben majdnem teljesen elkészült az Anjouk ötödik része, az Ötvenezer lándzsa is. Irodalom, rock and roll és vidámság, kevesebb mint négy percben!

Bíró Szabolcs: Ó, testvérek

(Hédervári Dezső királynéi lovászmester dala az Anjouk-sorozat IV. és V. részéből, avagy szomorkás hősi ének az Ai Vist Lo Lop című, XIV. századi dal ritmusára.)

Jött a futár, megint lángban az ország,
fegyverre keltünk, fegyverre mind.
Testvérei leszünk egymásnak ismét,
ha kiontott vérünk összefolyik.

Annak idején meglepően sok fejtörést okozott számomra, mire  ANJOUK c. sorozatomnak, azon belül is a  Liliom és vér c. nyitó kötetnek sikerült kitalálnom egy igazán működőképes kerettörténetet, illetve egy átfogó képet adó prológust. Olyat, ami autentikusan is hat, emellett gördülékeny, jól mesélhető történetként is megállja a helyét. A fő problémám az volt, hogy az Anjouk nem Károly Róbert 1300-as spalatói partraszállásával, sem 1301-es megkoronázásával, de még csak nem is az interregnum, a trónharcok éveivel kezdődik. Mindezt ugyanis már megírtam a Non nobis Domine c. könyvem lapjain, amit a kezdetektől fogva az Anjouk előzményregényeként kezeltem, jelen sorozat pedig csak 1321-ben, Csák Máté halálának évében veszi fel ...

Bíró Szabolcs:
Muhary Zalánhoz

Városának oszlopa: csöndes, szinte láthatatlan,
de oly erős, mint Atlasz, vállán a világgal.
Szíve hogy férhet el mellkasában? Rejtély.
Rendíthetetlen kőszikla, Daidalosz,
kit nem szédít magasság, nem rémít a mély.

Isten lovagja; lelke kész fegyverarzenál,
mellyel nem öl, de felemel,
s azt maga se tudja tán,
mosolya mögött micsoda erő lapul
– akár egy föld mélyén fortyogó, életadó vulkán.

Baljában Glósz Károly öröke, jobbjában Gárdonyié.
Egy fertőzött világot gyógyít, ott ment életet,
hol az ember röhögve ront a végzete felé.
Persze ő maga sose mondaná, ahhoz túl szerény.
A kulturális nagykövet a szememben ő – s nem én.

Elkészült a 2018-as székirodalmi könyvturné összes tavaszi és nyári állomását felsoroló plakát, biztos dátumokkal! Az egyes turnéállomásokról bővebb információ a honlapom eseménynaptárában, azaz ITT található.

Bíró Szabolcs:
Ősz lovag köszöntése

Megérkeztél. Hajtsd meg fáradt fejed.
Szemed olaja fénytelen, halántékod, tán
észre sem vetted, mily régóta deres.
Fáradt vagy. Pihenj. Megteheted.
Itt már senki nem ró meg érte, senki
nem hív ölni mélybe, támadni hegyet.
Langyos a víz. Enyhet ád. Feküdj bele.
Nézd: tenyered kérges, arcod ráncos,
tested sosem múló, rút sebhelyekkel tele.
Mosd le mind. Vért, bánatot, megannyi bűnt.
Szabadulj démonaidtól, ide nem kell
lelkiismeret. Ha szólna rád, már ne tűrd!
Ne aggódj. Ne félj. Elfogyott mind a feladat.
Senki sem keres támaszt aszott válladon.
Végre önző lehetsz. Végre lehetsz önmagad.
Csodálkozol, hogy végül itt kötöttél ki?
Hisz tudod az ős törvényt: Aki embervért ont,
annak vére ember ...

Március elején indult a 2018-as székirodalmi könyvturné : a Székirodalom Crew-val eddig Zalaegerszegre, Veszprémbe és Sátoraljaújhelyre látogattunk el. A turné a magyar költészet napján, április 11-én folytatódik a Felvidéken, a légi alapiskolában, ami ugyan zárt körű rendezvény lesz, de utána ismét csupa nyilvános esemény következik. Lássuk hát, hol mindenhol találkozhatunk még idén tavasszal, azaz áprilisban és májusban!

LÉVA
2018. április 13. (péntek), 17.00
Reviczky Ház
Az eseményről bővebben ITT

BUDAPEST
XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
2018. április 21. (szombat)
Millenáris, az Athenaeum Kiadó B12-es standja, 13.00
Millenáris, a Főnix Könyvműhely D14-es standja, 15.30
Főzdebusz, kötetlen író-olvasó ...

Az elmúlt hetekben többször is felmerült a kérdés az olvasóim részéről, hogy az idei székirodalmi könyvturné érinti-e a magyar fővárost. Természetesen igen, több ízben is, ezek közül elsőként pedig az ország legnagyobb irodalmi rendezvényén, a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál on fordulok meg, egy nap alatt összesen három programmal: két páros dedikálással és egy kötetlen, csoportos író-olvasó találkozóval.

2018. április 21-én, szombat délután először Benyák Zoltán nal közösen ded ikálunk az Athenaeum Kiadó B12 -es számú standjánál, 13 órától (részletek ITT ).

15 óra 30 perctől Szélesi Sándor ral közösen írunk bele mindenfélét a könyveinkbe a Főnix Könyvműhely D14 -es számú standjánál (részletek ITT ).

A Historikon egy friss, éppen felfutó csatorna, mely még története elején, műsorstruktúrája felépítésénél jár. Ennek a sokat ígérő vállalkozásnak lehettem egyik első riportalanya: a velem készült kétrészes beszélgetést alább nézhetitek meg: az első rész személyesebb hangvételű, míg a második részben már lelkesen szakmázunk. Ha tetszettek a videók, iratkozzatok fel erre a rendhagyó csatornára , és terjesszétek a Historikon videóit!

A középkori élet kapcsán általában idealizált kép él a modern ember fejében. Ha belegondolunk, milyen lehetett az élet ötszáz, hétszáz, vagy akár ezer évvel ezelőtt, személyes tapasztalat híján csak elképzeléseink lehetnek róla. A lexikális tudás kapaszkodókat, térképet, egyfajta „használati utasítást” ad a régmúlt világához, de talán semmi sem fogható ahhoz a tudáshoz, amit az ember a saját bőrén tapasztal meg. Fűtött otthonából, kényelmes fotelbe süppedve, testén frissen mosott, illatosra öblített ruhában, kéznyújtásnyira a csapvíztől, az angol vécétől és az elektromos tűzhelytől a ma embere gyakran túlságosan is könnyen osztja az észt a középkorról, hol mérhetetlenül sötétnek, hol végtelenül ...

Közel héthónapos szünet után folytatódik a Székirodalom vlog , itt a friss epizód!

Elindult a 2018-as székirodalmi könyvturné: március 8-án Zalaegerszegen, majd március 9-én Veszprémben népszerűsítettük a székirodalmat. A kis szürke GoPro-kamera pedig több mint fél év pihenő után, tavaly nyári sérüléseiből felépülve ismét velünk tartott...

Gondolatok a XIII-XIV. század magyar gasztronómiájáról

Számos ember fantáziáját mozgatja, hogy vajon mit ettek, hogyan étkezhettek eleink. Általában hatalmas lakomákat, óriási húsos tálakat látunk magunk előtt, és ezt a képet gyakran a korszakban játszódó játékfilmek is alátámasztják. De vajon mennyire pontos ez a kép? A középkor magyar receptjei sajnos nem maradtak ránk, tudtommal a legkorábbi, amihez nyúlni tudunk, az Mátyás király konyhája. Amiket azonban ismerni vélünk, azok a XIII-XIV. század gasztronómiai alapanyagai, és néhány érdekes tudnivaló. Ezeket foglalom össze az alábbiakban, szigorúan laikus, autodidakta „középkorász” szemmel.

A „lév” nem (feltétlenül) leves

A magyar ember az általános ...

Alig szusszantunk egyet a jubileumi "B10" könyvturné után, a  Székirodalom Crew -val idén márciusban ismét útra kelünk. Márciusban indul ugyanis a 2018-as székirodalmi könyvturné, melynek egyes állomásairól természetesen idén is folyamatosan tájékoztatlak titeket a honlapom eseménynaptárában , a hivatalos Facebook-oldalamon , és persze itt, a blogon is. A csapattal tehát tavasz elejétől a nyár közepéig úton leszünk, és már alig várjuk, hogy találkozzunk veletek. Gördüljetek velünk ezúttal is, és ne feledjétek az idei mottónkat: IRODALOM = ROCK AND ROLL!

A 2018-as székirodalmi könyvturné tehát márciusban indul, első három állomása pedig a következő:

ZALAEGERSZEG
2018. március 8. (csütörtök), 17.00
József Attila Városi ...

Hiánypótló cikksorozatunk első részében a kora Anjou-kori férfiviselet alapjaival ismerkedtünk meg, a második részben pedig rövid betekintést nyertünk a korabeli polgári, hétköznapi viselet néhány darabjába. A most következő harmadik rész sokak számára talán a sorozat legizgalmasabb darabját jelenti: háborúba indulunk az 1300-as évek első felében, Anjou Károly lobogója alatt, és megnézzük, mit volt érdemes ilyenkor magunkra húzni! A cikkben a saját anyagokon kívül kénytelen voltam az internetről is összehalászni ezt-azt, hogy teljesebb képet kaphassunk a hadi viseletekről. Ahogy az első és a második részben sem merítettük ki, csupán körbejártuk a témát, úgy most sem ígérem, hogy tökéletes, maradéktalan lesz a felsorolás – ...

A XIV. század első felére jellemző férfiviselet legalapvetőbb részeit már végigvettük a cikksorozat előző részében . Jelen epizódban több Anjou-kori hagyományőrző segítségével nézzük meg, hogy erre az alapruházatra milyen kiegészítők jöhettek még. A harci viseletekig most még mindig nem jutunk el, az majd a harmadik rész anyaga lesz, jelen cikkben elsősorban a hétköznapi ruházatra összpontosítunk.

Nézzünk elsősorban egy férfit, aki vándorlásra adja a fejét: útra kel, hogy meglátogassa egy másik városban élő rokonát. Alapvetően egy átlagosan jómódú közszabad emberről beszélünk, aki hétköznapjaiban már megengedhet magának egy kicsit díszesebb szegéllyel varrt ruhát, illetve többféle színű anyagból válogathatja ...

Bármely történelmi korról is beszélünk, a legalapvetőbb kérdések közé tartozik, hogy vajon mit hordtak akkoriban az emberek, milyen darabokból állt a mindennapi ruházatuk. A  Székirodalmi akadályzabáló egy többrészes cikkben járja körül a kérdést, és mutatja be a XIV. század első felének-negyedének legtipikusabb darabjait. (Fontos megjegyezni, hogy ezen ruhadarabok többsége az Árpád-kor végére jellemző viseletekkel is komoly átfedésben van).

Az első rész a férfi legáltalánosabb ruhadarabjait hivatott bemutatni: azokat a darabokat, melyeket egyaránt hordott úr és pór, közrendű és nemes. Soós Laca fotóin a Csallóközi Anjou Károly Bandérium egyik alapító tagja, Gerő Péter vállalta a modell szerepét.

I. Berhe

Fontos ...

2017-ben, elsősorban a Szeretjük a történelmi regényeket Facebook-csoport egyes megosztásainak köszönhetően tűnt fel nekem, hogy készül valami, amit az alkotók Királyok és Keresztek címen harangoztak be. Bevallom, mivel számomra rendkívül kimerítő és mozgalmas volt a 2017-es év, eleinte nem is szenteltem neki túl sok figyelmet, tulajdonképpen azt se nagyon tudtam, mi lesz ez, de idővel egyszerűen nem lehetett elmenni mellette: rendkívül hangulatos képeket, infómorzsákat osztottak meg róla többek között a fent említett csoportban is, méghozzá folyamatosan, szép arányosan csepegtetve. Először a közzétett képek minősége és hangulata, majd a projekt hivatalos oldala és weboldala győzött meg róla, hogy ez valami olyasmi lesz, amire érdemes ...

Május óta nem jelentkeztem a Székirodalmi hírkerék havonta esedékes összefoglalójával, aminek több oka van, de ezeket most ne firtassuk. Legyen elég annyi, hogy eléggé feltorlódtak a teendőim, sokat csúsztam a legutóbbi regényem megírásával, és muszáj volt leszűkítenem a tevékenységi körömet az "írás – könyvturnézás – FB-oldal működtetése" háromszögre. Emiatt hanyagoltam el több netes felületem mellett ezt a blogot is, emiatt nem volt július óta friss székirodalmi vlog-epizód , és többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy az év végén drasztikus elhatározásra jutottam: kiszálltam a 2014 elején általam alapított Csallóközi Anjou Károly Bandérium nevű hagyományőrző csapatból.

Most azonban úgy érzem, lassan ...