Az elsöprő erejű tévésorozat első évadának végigizgulása után döntöttem úgy, hogy hosszú évek után ideje újra elolvasnom egy fantasy-könyvet, majd még néhány epizódot a Tűz és jég dala ciklusból. Kiskamasz koromban kattantam rá a műfajra A Gyűrűk Ura révén, majd beszereztem még jó pár könyvet és filmet, de sajnos egyre többet és egyre nagyobbakat kellett csalódnom. A legnagyobb bajom az volt, hogy nem találtam újdonságot ezekben az e helyütt meg nem nevezett alkotásokban, mert így vagy úgy, akarva-akaratlanul is mindegyik egy-egy Tolkien-parafrázisnak tűnt: vándorlás, orkok, tündék, törpök, trollok… Az az elenyészően kevés pedig, ami nem a nagy angol mesélőt utánozta, olvashatatlanul gyenge volt (tisztelet a kivételnek!). ...

Talán nem is él olyan magyar ember, aki ne ismerné a mára már valóságos kultuszfilmmé vált, Indul a bakterház című vígjátékot. A film sikere évtizedek óta töretlen, de a történet sokkal korábban kezdődött, mint ahogy azt jó páran hiszik. Rideg Sándor (1903-1966) regényéről van szó, mely 1943-ban, a világháború kellős közepén jelent meg, és valami csodálatos módon még azokban a szörnyű, rémséges időkben is mosolyt tudott csalni az emberek arcára.

A történet azzal veszi kezdetét, hogy Bendegúzt, a fenemód rakoncátlan kamaszfiút az anyja eladja tehénpásztornak. Ez ugyan alapvetően nem egy vidám dolog, de a stílus, a nyelvezet, a regény teljes közege hatására már itt, az első oldalakon többször felnevethet a Rideg ...

Benyák Zoltán barátommal 2018 szeptemberében nyakunkba vettük a Csallóközt, hogy előbb Somorján, majd Dunaszerdahelyen vetítsük le a 2017-ben forgatott könyvturnés útifilmünket. Az IRODALOM, RAKENDRÓL című road movie egyébként ITT tekinthető meg teljes egészében.

Emlékszem, micsoda döbbenetes élmény volt annak idején az Angyalok és démonok , majd A Da Vinci-kód elolvasása. A maga műfajában – a sznobok most nézzenek félre! – mindkét regény korszakalkotó volt, és bár meglehet, nem teljesen saját ötleten alapultak (hiszen például A Da Vinci-kód központi témáját már Umberto Eco 1988-ban megjelent A Foucault-inga című regényének főszereplői is felvetik), a szerző teljesen élvezhető receptet kotyvasztott a gondosan összeválogatott alapanyagokból.

Mindig is úgy gondoltam Dan Brownra, mint aki az Angyalok és démonok című regényére kifejlesztette a műfajhoz illő tökéletes dramaturgiai szerkezetet, majd A Da Vinci-kód ra ehhez a kiválóan működő struktúrához megtalálta a tökéletes ...

Egy kellemes péntek estén, szeptember havának tizennegyedik napján vette kezdetét a legújabb Benyák-Bíró könyvturné, ezúttal egy lazább ütemezésű őszi gördülés formájában. Mielőtt amatőr útifilmet vetítettünk volna Somorján és Dunaszerdahelyen, mielőtt ellátogattunk volna a XVIII. Győri Könyvszalonra, előadtuk volna magunkat Felsővámoson, könyvfesztivált bonyolítottunk volna a Vermes-villában vagy karácsonyi dedikálásra utaztunk volna Budapestre, még megjártuk a magunk Caminóját  – történetesen a Csallóköz szívében, Bősön. Friss vlog-epizód formájában azt is rögzítettük, hogy milyen volt.

Jó ideje nem gondozom kellőképpen Az étekmester rovatot, most azonban kikísérleteztem egy saját omlett-receptet, amit mindenképpen szerettem volna megosztani veletek, olvasóimmal. Reggelire, vacsorára, vagy akár egy könnyebb ebéd gyanánt is megfelel, de sajnos csak akkor tudjátok kipróbálni, ha van turmix-gépetek, esetleg botmixeretek. Mutatom is, miről van szó, sok képpel illusztrálva.

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 100 gramm vékonyra szeletelt sonka (mindegy, milyen)
• 30 gramm ízletes krémsajt
• 7-8 gramm tehénvaj a sütéshez

A tojást feltörjük, hozzányomjuk a sajtot, és mellédobjuk a sonkát is, lehetőleg kis négyzetekre vágva.

Ekkor következik ennek az omlett-receptnek a leglényegesebb része: a sajtot, a sonkát és a ...

Miloš Urban a kortárs cseh irodalom egyik különleges figurája. Könyveinek témájául minden alkalommal valami jellegzetesen cseh dolgot választ, legnagyobb részt pedig prágai helyszínekkel operál. Továbbá cseppet sem áll távol tőle a gótika, a történelem, az építészet, vagy épp a morbiditásba hajló gyilkossági ügyek ecsetelése…

Héttemplom című regényét nem másnak, mint Prágának, az Arany Városnak szentelte – méghozzá teljes egészében. A történet (látszólagos) főszereplője K., a bukott rendőr és jobb sorsra érdemes hobbitörténész, aki egy napon a kedvenc prágai temploma körül sétálva meghallja, hogy a harangot félreverik. A toronyba felmászva egy szörnyen megkínzott férfira talál, akit bokájánál áthurkolva ...

Mindenkinek van egy munkája, mindenki megdolgozik azért, hogy pénze legyen. Van, aki autót szerel, van, aki gyerekeket tanít, mások életeket mentenek – és van, aki embereket öl. J. P. Keller ez utóbbi szakmában van otthon: pisztollyal, méreggel, acéldróttal, késsel vagy épp puszta kézzel, de mindig elvégzi a feladatát, és mindig tökéletesen precíz. Aztán hazamegy, és éli az átlagos nagyvárosi farkas életét egészen addig, amíg nem kap egy újabb telefont. Ekkor megint átszeli Amerikát, csak hogy megöljön valakit, akit soha nem is látott azelőtt…

A kortárs amerikai krimiirodalom egyik legkitűnőbb személyisége, Lawrence Block írt már engedély nélkül dolgozó magándetektívről, szeretnivaló betörőről, alvásra képtelen háborús ...

Vannak könyvek, amelyek mintha önálló akarattal rendelkeznének. Ilyen lehet a katalán író, Albert Sánchez Piñol első regénye, a Hideg bőr is, de hogy miért, azt legjobban a személyes példámon keresztül tudom megmagyarázni.

A könyvet valamikor 2009-ben, a megjelenése évében vásároltam. Nem láttam róla hirdetést, nem olvastam róla recenziót, egyszerűen csak belefutottam az egyik könyvesboltban. Tulajdonképpen nem tudom, miért vettem meg, hiszen a katalán irodalommal soha azelőtt nem volt dolgom, a fülszövegben felvázolt téma sem annyira korbácsolt fel, mégis: a Hideg bőr a kosaramban landolt, hazatérve pedig felkerült a könyvespolcomra. Az ezt követő kilenc évben időről időre levettem, aztán anélkül tettem vissza, hogy belelapoztam ...

Még az idei év elején, februárban írtam egy lelkes ajánlót a Királyok és Keresztek című történelmi képregényről, mely cikkem végén azt ígértem, hamarosan interjút is készítek az alkotókkal. Ez az interjú végül egy hét híján fél év után készült el, de úgy vélem, megérte rá ennyit várni: kérdéseimre Németh Levente rajzoló (a továbbiakban NL) és Mészáros János író (MJ) is rendkívüli alapossággal, és talán mondhatom, szokatlan őszinteséggel válaszolt.

Kezdjük az alapoknál: hogyan, illetve miért jutott eszetekbe, hogy képregényt készítsetek?

NL: Ezzel kapcsolatban minden felelősség a Jánosé. Én ugyan a magam részéről éveken át dédelgettem egy Shakespeare-féle IV. Henrik képregény elkészítését, de hála ...

Optimista vagyok, szerintem mostanában egy csomó jó dolog történik a magyar könyvpiacon. Abszolút ezek közé sorolandó M. Kácsor Zoltán feltűnése is, aki a Garázs bagázs című mesekönyv-sorozata után tavaly előrukkolt az Utazás Dínómdánomba című meseregényével, mely egyben a Zabaszauruszok -sorozat első könyve is. Intelligens, humoros, fordulatos, szórakoztató történetről van szó, abból a fajtából, amit a felnőttek is éppúgy élvezhetnek, mint a kiskorú célközönség. A szerzőé mellett pedig az illusztrációkért felelős Kecskés Judit nevét is illik megjegyeznünk, az ő rajzai teszik még élőbbé az író által megálmodott világot, kiválóan szinkronizálva a történettel.

Adott egy békés természetű tyrannosaurus rex, ...

Lévai Balázs neve sokaknak csenghet ismerősen. Producer, rendező, író és műsorvezető, aki tanárként kezdte pályáját, majd újságíró és vízilabdaedző lett, hogy aztán több mint tizenöt évig vezessen kulturális tévéműsorokat – irodalmi és zenei témában egyaránt. Legtöbben talán a Bestseller , illetve a Dob+basszus című műsorokból ismerhetik: ő az az ember, aki Umberto Ecóval ugyanolyan élvezetes, okos riportot forgatott, mint Cseh Tamással, és aki élő példája annak, hogy a rockzene és az intellektus gyakran kéz a kézben jár egymással. Lévai rengeteget dolgozott és utazott együtt zenekarokkal, egy dokumentumfilmet és egy road movie-t készített a Tankcsapdával, humoros szkeccsfilmet a Wellhellóval ( #sohavégetnemérős ), ...

Egy hideg márciusi napon céltalanul böngésztem az egyik könyvesbolt kínálatát, amikor a kezembe került két ifjúsági kisregény: a Kígyó és kard , illetve a Jönnek a vikingek! című kiadványok, Mary Pope Osborne könyvei. Azelőtt sosem hallottam még a Csodakunyhó -sorozatról, és bár a könyveket leginkább hat-hétéves kortól ajánlották, én azért hazavittem ezeket a négy és fél éves fiamnak. És milyen jól tettem! A két könyvet három röpke nap leforgása alatt kiolvastuk, majd rögtön kezdtük elölről, és akkor már tudtam: fokozatosan be kell szereznem a sorozat többi részét is. A fiam tátott szájjal, tágra meredt szemmel hallgatta a főszereplő testvérpár, Jack és Annie kalandjait, amelyek olvasása közben én is remekül ...

Véget ért az év első fele, ezzel együtt pedig az idei Székirodalmi könyvturné is. Ez persze nem azt jelenti, hogy idén már nem megyek sehová: ősszel természetesen ismét találkozhatunk néhány rendezvényen, de ezek az események Őszi gördülés címen futnak majd. A tavalyi év tapasztalataiból okulva az éves országjárásaim mostantól mindig így oszlanak majd meg: tavasztól nyár elejéig tart a Székirodalmi könyvturné, ami egy nagyobb, több állomásból álló, földrajzilag is nagyobb távlatokat bejáró eseménysorozat lesz (nevezhetnénk akár főszezonnak is), majd a nyári pihenést követően, szeptembertől november végéig, december elejéig tart az Őszi gördülés – jellemzően kevesebb helyszínnel, és a lakhelyemhez némileg közelebb eső ...

Egerben zárult a 2018-as székirodalmi könyvturné, méghozzá egy különleges eseménnyel: Szélesi Sándorral közösen megtartottuk az Eger, a rejtélyek városa című közös irodalmi "kódfejtő" estünket, azaz ő a Jumurdzsák gyűrűjé ről, én pedig az Elveszett csillagok ról árultam el érdekes kulisszatitkokat - ez utóbbi regényt most először mutatva be Egerben, Vancsó Éva felkészült moderálása mellett. A közös előadás mellé egy kellemes kis városnéző hétvégét kerekítettünk a családdal, megnéztük a várat, bejártuk az Érsekkertet, kávéztunk az Egri Pasa Sátrában, és élveztük az időnként felbukkanó napsütést. Egy sikeres könyvturnét zártunk Egerben, ahova mindig öröm visszatérni.

Amikor Böszörményi Gyula megírta Ambrózy báró első esetét, talán még maga sem gondolta volna, micsoda sikert fog elérni ezzel a regényével – és az ezzel induló regénysorozattal. Mert a Leányrablás Budapesten bizony vaskos siker lett, és ennek az ígérete az első oldalaktól kezdve kódolva van a szövegben. Böszörményi eleve egy isteni tehetség, kiforrott, profi írói eszköztárral, és ehhez a tehetséghez döbbenetes tudásanyag is társul a regény közegéül választott korszakról, valamint a feldolgozni kívánt témáról. Erős a gyanúm, hogy a szerző a szakirodalmon kívül korabeli (irodalmi) szövegeket is olvasott felkészülés gyanánt, gondosan megalkotva szereplőinek szókészletét és beszédstílusát, hiszen a regény már az első ...

Az idei tavaszi-nyári könyvturné utolsó előtti állomásaként Bonyhádon jártunk, a XVIII. Völgységi Könyvfesztiválon, ahol eltöltöttünk három napot, eladtunk egy rakás könyvet, bemutattuk az Anjouk legújabb részét, beszélgettünk M. Kácsor Zoltánnal, Szurovecz Kittivel és Kalapos Évával, jókat ettünk a Koller Panzióban, és dacoltunk a szombat esti viharral. Mindennek az esszenciáját ebbe a vlog-epizódba zártuk bele, fogadjátok szeretettel!

Benyák Zoltánnal egyszerre jelent meg az új regényünk (neki  Az utolsó emberig , nekem az  Ötvenezer lándzsa ) az Athenaeum Kiadónál, ezért (is) elhatároztuk, hogy közösen dedikálunk a 89. Ünnepi Könyvhéten. Ami pedig itt történt, arra talán mi magunk sem számítottunk: annyi ember várt ránk, mint eddig még soha, és még a nap is ránk sütött. Ha pedig esetleg arra is kíváncsiak vagytok, milyen verdát lehet venni két kortárs író honoráriumából, akkor feltétlenül kattintsatok a videóra! :)

Peiker Éva véleménye az Anjouk c. regénysorozat általa szerkesztett IV. és V. részéről

Az Anjouk ötödik része immár nem csak a boltokban jön szembe. Budapest számos megállójában láthatjuk a plakátot, amelyen Kovács Lajos szorongatja Bíró Szabi kötetét egy villamoson, és olyannyira belemélyed az olvasásba, hogy még vezetni is elfelejt. Mennyire kúl már ez? És igen, ez az Ötvenezer lándzsa promója.

Amikor véget ért a sorozat harmadik része, Az utolsó tartományúrig, egy korszak is véget ért, legalábbis a Bátor Attila fiktív életét lelkesen követők számára. A következő epizód, a Szent György testvérei, amellyel megérkezett az Arany Visegrád-trilógia kezdő darabja, nemcsak egészen új karaktereket hozott (és Lackfi ...

Ars Fatalis, Az idő bolondjai, A nagy illúzió – csak néhány Benyák Zoltán nagyszerű regényei közül, melyek után, közel másfél év várakozást követően, a napokban jelent meg a tatabányai író nyolcadik önálló kötete: Az utolsó emberig című mágikus realista mű. Benyák esetében sokadszor vagyok kénytelen a „mágikus realista” jelzőt használni, hiszen a szerző regényei műfajilag nagyon nehezen behatárolhatóak. Hol az isteni szikráról, hol magáról a múló (és néha megálló) időről, hol a túlvilágról szólnak a történetek, melyek látszólag semmilyen klisét, semmilyen előre kiismerhető szabályt nem követnek, éppen ezért képesek az igazán rutinos Benyák-olvasót is minden alkalommal meglepni. A legnemesebb szórakoztató ...

Az Anjouk V. részének megjelenése után elsőként Kecskemétet és Tiszakécskét vettük célba előadás és dedikálás céljából. Az új regényt Kecskeméten láttuk először, megmutatjuk nektek is, milyen lett...

A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézettel karöltve elkészült az Anjouk V. részéhez passzoló történelmi kvízjáték, melyben tíz kérdésre kell megtalálni a helyes választ. A játék IDE , vagy az alábbi képre kattintva azonnal játszható.

További székirodalmi kvízeket IDE KATTINTVA találtok.